Kozmetikumok saját receptre

Gyakornoki évek

Az elkövetkező években Kézdivásárhelyen mint gyakornok és gyógyszerészsegéd dolgozott, hasznos tapasztalatokat szerezve. A városban abban az időben két gyógyszertár működött. Az egyik a Szini-féle Korona gyógyszertár volt, amelynek jogosultsága volt gyakornok tartására. Egyetemi tanulmányait szüneteltetnie kellett, miután az Erdélyt megszálló román hadsereg 1919 májusában erővel elfoglalta az egyetemet Kolozsváron. A magyar nyelvű oktatást megszüntették, a tanárok és a hallgatók elmenekültek. Az 1920-as trianoni diktátum ezt az állapotot szentesítette.

Az egyetem, rövid budapesti kitérő után, 1921-től Szegeden működött tovább. Elza így kilenc év elteltével Szegeden tudta folytatni és befejezni egyetemi gyógyszerészi tanulmányait. Szegeden négy félévet végzett 1927 és 1929 között. Az első félévben a Horthy internátusban lakott, utána kiköltözött a városba, ahol rokonoknál, ismerősöknél kapott szállást. Mint az elcsatolt területekről származó hallgató tandíjkedvezményben részesült.

Egykori tanára, a szintén kézdivásárhelyi születésű Dávid Lajos (1889–1962) akkor a szegedi Egyetemi Gyógyszertár igazgatója volt, és magántanárként részt vett a hallgatók oktatásában. Szabó Elzát újból tanította, mégpedig a következő tantárgyakat: gyógyszerészet, gyógyszerészeti gyakorlatok, fitotechnikai gyakorlatok és gyógyszervizsgálat. Érdekes adalék, hogy 1928-ban, amikor Elza az egyetem hallgatója volt, költözött oda Szent-Györgyi Albert, a későbbi Nobel-díjas tudós, és folytatta a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásait.

Diana illatszertár

Elza 1929. jún. 21-én kapta meg a gyógyszerészi diplomát, ami az Artis Pharmaceuticae Magistrum cím használatára jogosította. A diplomát latin nyelven írták, művészien kivitelezett, grafikus által megrajzolt betűkkel és díszítéssel van ellátva, mérete 66x50 cm. A tenyérnyi nagyságú egyetemi pecsét fakeretben van, és piros-fehér-zöld zsinórral fűződik a diplomához.

Gyógyszerészi diplomájával hazajött Kézdivásárhelyre. Az 1924. dec. 28-án megjelent 135.456 számú rendelet előírta, hogy a magyar egyetemek által 1916. augusztus 28-a óta kibocsátott diplomák érvénytelenek. A rendelet többek között a gyógyszerészdiplomák honosítására (egyenlősítésére) is vonatkozott, ami feltétlenül szükséges volt az előírt ún. „libera practica”, azaz a szabad joggyakorlás elnyeréséhez.

Oklevelének honosítása után gyógyszerészként dolgozott Bajnok Jenő Mátyás Király nevű gyógyszertárában. Később saját illatszertárat nyitott, amit a Székelyföld c. havilap 1938. máj. 8-i számában is meghirdetett. A Székely Nép című napilap 1942. júl. 26-i számában levő írás szerint Diana illatszertárnak nevezték. Ebben az időben Kézdivásárhelyen ismertek voltak Elza saját receptjei szerint készült kozmetikai termékek. Többen szerették volna megszerezni ezeket a recepteket, a gyűjteményt jómagam őrzöm.

A közösségért dolgozva

Itthon részt vett Kézdivásárhely társadalmi életében is. A Székely Nép 1931. dec. 3-i számában tudósít a Szentkereszt-hadsereg zászlószenteléséről: a zászló gobelinképét Szabó Elza készítette. Személyesen vett részt a II. világháborúban harcoló katonák vagy hadi özvegyek és árvák megsegítésére szervezett gyűjtéseken. Ugyancsak a Székely Nép tudósít arról, hogy illatszertárában árult jegyeket jótékonysági koncertekre.

A háború vége felé, amikor Kézdivásárhely is hadi események színtere lett, a Bajnok és Korona gyógyszertárak tulajdonosai elmenekültek. Szabó Elza vállalta mind a két gyógyszertár vezetését, hogy a lakosság gyógyszerellátása a lehetőségekhez mérten biztosítva legyen.

A háború után Észak-Erdélyt újból Romániához csatolták. 1949-ben államosították a gyógyszertárakat, Elza illatszertára is odaveszett. Kézdivásárhely főterén (ma Gábor Áron tér) az egykori Színi Albert-féle Korona gyógyszertár állami 52-es gyógyszertár lett, és a brassói gyógyszervállalathoz (Centrofarm) tartozott. Szabó Elzát is itt alkalmazták gyógyszerészként, s ott is dolgozott egészen nyugdíjba vonulásáig.
Kitűnően hímzett, ismertek voltak gobelinképei. A Dolgozó Nő 1973-ban közölt cikkében írta róla, hogy nyugdíjason részt vett a kézdivásárhelyi múzeum zászlóinak restaurálásában. A múzeum avatóünnepségét 1972. márc. 3-án tartották. Incze László igazgató a múzeum első kiadványát, Kézdivásárhely kismonográfiáját adományozta és dedikálta Szabó Elzának, köszönetképpen az általa nyújtott segítségért.

Szabó Elza gyógyszerésznő 79 éves korában, 1976. ápr. 19-én hunyt el a halotti szentségek felvétele után. Így van bejegyezve Kézdivásárhelyen a Szentháromság római katolikus plébánia halotti anyakönyvében. A kantai temetőben nyugszik.

Köntzey Tamás