Környezetbarát beavatkozás

– Hogyan esett a választás a vegyészmérnöki pályára?

– Tanulmányaimat szülőfalumban, Erdőfülén kezdtem, majd a középiskolát a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum matematika–informatika szakán végeztem. Mivel az iskolai évek alatt többek között a kémia és a matek volt a kedvenc tantárgyam, így nem volt nehéz a pályaválasztás.

– Ha jól tudom, tanulmányait Kolozsváron folytatta, és többször is lehetősége nyílt külföldi kutatómunkákra.

– Az alap- és mesterképzést Kolozsváron végeztem a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kémia és Vegyészmérnöki Karán. A kutatási munkát 2016 februárjában kezdtem a Környezeti Anyagtudományi kutatócsoportban. Pár hónappal később lehetőségem adódott a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai, illetve Orvosi Fizika és Biofizika Tanszékén kutatómunkát végezni. Nemrég sikeresen pályáztam a Német Szövetségi Környezetvédelmi Alapítvány által meghirdetett kutatói programra, a 2021–2022-es akadémiai évben a németországi Leibniz Katalízis Intézetben szerzek tapasztalatot.

– A gyógyszeripar által kibocsátott és a szennyvízbe kerülő toxikus anyagok miként károsítják környezetünket?

– Tudományos tanulmányok támasztják alá a gyógyszeripar környezetkárosító hatását, azonban a gyógyszerhatóanyagok környezetbe jutásáért nem csak a már említett iparágat vonhatjuk felelősségre. Az aktív gyógyszerészeti összetevők a legismertebb mikroszennyező anyagok közé tartoznak. Példaként említhetném az urbán és kórházi szennyvizekben aránylag magas koncentrációban jelenlévő ibuprofent és ciprofloxacint. A szennyvizek nem megfelelő kezelése és a környezetbe való visszajuttatása talajvízszennyezést, a növény- és állatvilág károsodását, valamint különböző betegségek kialakulását eredményezheti. A probléma megoldásában a szennyvíztisztító állomások kulcsfontosságú szerepet töltenek be, de mivel az alkalmazott hagyományos módszerek nem teszik lehetővé a hatékony vízkezelést, azaz a gyógyszerek eltávolítását, így újabb módszerekre és technológiákra van szükség.

– Az egyik lehetséges megoldást a heterogén fotokatalízis jelenti. Miről van szó valójában?

– A módszer bemutatása előtt szeretném magát a fogalmat megmagyarázni. Míg a „foto” a fény hozzájárulását jelenti, addig a „katalízis” a katalizátor jelenlétére utal. Tehát a fotokatalízis alapjaként a foto(katalizátor) fénnyel történő gerjesztését emelhetjük ki. Ebben az esetben a katalizátor nem más, mint egy félvezető. A félvezető gerjesztése során töltéshordozó párok keletkeznek, amelyek úgynevezett redox folyamatokban vesznek részt a modellszennyező, például az ibuprofen lebontását eredményezve. A heterogén fotokatalízis környezetbarát beavatkozás, melyet más vízkezelési módszereket követő utókezelésként kellene használni.

– Mik a további tervei?

– Szeretnék világot látni, minél több tapasztalatot és tudást szerezni. Szakmai szempontból elsődleges terveim közé tartozik egy hatékony stroncium-titanát fotokatalízátor kifejlesztése a szennyvizekben lévő gyógyszerhatóanyagok lebontására. Továbbá mikroreaktor-tömbök tervezését is célként tűztem ki magam elé. 

Gocz Tibor