2018. október 30., 00:172018. október 30., 00:17
Mondom nevét is az egyik mostani, Maros megyei képviselőnek, és Marius Pașcan hallatán könnyű elképzelnünk, mit hiányol a mostani romániai román politikából. Mégis, hadd engedném szóhoz jutni kicsinyég a még létező erdélyi magyar sajtóban az árvát.
Mély fájdalommal és megtört szívvel emlegeti, sokan ülnek bukaresti magas székekben úgynevezett – így írja ő – büszke románok, akik eltűrik, elnézik, ahogy a nagy egyesülés évében (én írom kisbetűvel, nem ő) az RMDSZ hogyan és mit tervez. Szerzőnk fájdalma ott sajdul nagyobbat, amikor elemzi, hogyan vadásszák a románok is éppenséggel ebben a jeles esztendőben az RMDSZ kegyeit, szavazatait, hogy kormányon maradnának. Mármint azok, odafenn.
Velem most az is jajdul, hogy „állítólagos, úgynevezett” románnak nevezi Sabin Ghermánt, az írva gondolkodót, Smaranda Enachet, akinek több köze van a romániai valóságos állapothoz, mint mondjuk a marosvásárhelyi román fél- vagy tán egészen fasiszta sajtónak. Nemzeti gőgben hizlalt cikkírónknak akkor búvik ki szöge a zsákból – és nem veszi észre a szerencsétlen! –, amikor egyenesen mutat a pénzmosó, pénzhabzsoló bevett szokásokra a maga hazájában.
Érdekes, sem ő, sem társai ebben a kísérteties időben nem erről a nemzeti jelenségről számolnak be, nem ezt, nem épp ezt kutatják, teregetik a delelő napra e didergető korban, nem a sikkasztásokat fájlalják, hanem a magyarok és szervezetük létét. Kimondottan szánalmas a képviselő helyzetjelentése, hiszen erről a bizonyos ünnepi száz évről traccsol a maga módján, benne rólunk, de egyetlen szót sem a pénzmosásról, mint közismert témáról.
Csöppet se vigasztal bennünket ez a nyilvánvaló politikai-publicisztikai öngól. Ilyen helyzetben mondja feddőleg, kritikával az öreg székely a kocsmában, hogy „nem az a féldeci, de báncsa az embert…”
De maradnék még a pénzügyeinél, ha már azt folytatja cikkezőnk, s immár nemzetközi szinten ám. Magyarországi „és más külföldi” pénzügyi támogatásokat emleget, melyek ártanak Romániának, hiszen a magyarokat támogatják idebenn. Több száz oktatási, egyetemi és műintézetet, műemléket és kulturális intézetet sorolnék neki, ha ki tudná böngészni azokat; ha egyáltalán hallott a bezárt, megszüntetett magyar intézetekről.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!