Királyjelöltek a köztársaságban

A határokon, sőt, az óceánon túlról nézve igencsak színes egy ország Románia. Olyan, ahol bár alkotmányilag köztársaság van, tele van királyjelölttel vagy éppen királlyal. Mert a ro­máknál is már nem vajda diktálja az életet, hanem koronás király. Hogy nem mindig hallgatnak rá, sőt akad ellenkirály is, az más kérdés. De az országnak van királyi háza és királynéja, sőt királyjelöltje is.
A parlamentben még mindig tárgyalnak azon, hogy segítsék-e vagy sem állami pénzzel a Mihály után maradt királyi házat, ahol jelenleg Margareta hercegnő a döntnök, s a jelölt egy esetleges koronázásra. Persze, ez egyelőre csak álom, egyrészt, mert a régi alkotmány szerint csak férfiágon öröklődik a királyság, másrészt mert a jelenleg érvényes legfőbb törvény semmiféle regalitást nem ír elő, sőt Romániát parlamenti köztársaságnak mondja ki. Még jó, mert Margareta férje egy gyengécske színész, bizonyos Radu Duda (a rossznyelvek szerint valahai besúgó), aki már megkapta a hercegi címet, s talán többre reménykedik.
Ami még színesebbé teszi az egészet, hogy még néhány, az alkotmány szerint ilyen magas címre nem pályázható politikus is koronás álmokat kerget. Az egyik az állam elnöke, Klaus Johannis, aki nem bírja megérteni, hogy ő nem főfő, vagyis döntnök, hanem egy az állam intézményei közül – amelyeknek megvan a jól körvonalazódott feladata –, problémák, gondok elsimítója. Ő azonban minden áron országirányító szeretne lenni, akinek parancsára mindenki ugorjon. Olyasfajta királyféle ő, aki megmondja a „popornak”, a többi politikusnak, hogy mit kell cselekednie. Neki ezért saját parlamentje, saját kormánya és talán saját alkotmánybírósága is kell legyen. Nem érti, hogy a fránya törvények ezt neki nem engedik meg. Így aztán az egész népességet kettéosztotta, és emiatt se gazdasági, se társadalmi előrehaladás nincs.
A másik ilyen, mindent irányítani akaró a szocdemesek teleormáni elnöke, Liviu Dragnea, aki azt hiszi, ő egyedül vezetheti az országot, s ha alantasai nem úgy ténykednek, ahogy ő szeretné, akkor ő leválthatja, lecserélheti ezeket. Ugyanakkor ő sem szereti, ha beleszólnak az ország dolgaiba, mindenkinek csak bólogatnia kell. Úgy, amiként ezt a királyoknál teszik.