Kelemen: módosítani kell az államosított egyházi vagyon visszaszolgáltatását szabályozó törvényt

A miniszterelnök-helyettes az egyházi restitúciós folyamatot vizsgáló könyv pénteki kolozsvári bemutatójára interneten bejelentkezve beszélt erről. A könyv szerzője, Markó Attila a romániai restitúciós bizottságok tagjaként tevékenykedett közel két évtizeden keresztül, mindaddig, míg a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt ellene és társai ellen indított perben három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Az RMDSZ egykori jogász-politikusa Magyarországra menekült azt követően, hogy több más restitúciós, illetve kártérítési ügyben is vádat emelt az ügyészség ellene.

Kelemen Hunor felidézte: az 1990-es években Románia maga döntött úgy, hogy a természetben szolgáltatja vissza az államosított vagyont. Több volt szocialista állam a kárpótlást választotta. Mint felidézte, a restitúciós folyamat addig működött, míg Románia a NATO- és EU-csatlakozás feltételeit próbálta teljesíteni. A nemzetközi szervezetekhez való csatlakozás utáni években leálltak a visszaszolgáltatások. A Mikó-ügyben hozott ítélet pedig félelmet keltett a hivatalnokokban, akik nem mernek már restitúciós döntéseket hozni, nehogy börtönbe jussanak a döntéseikért.

Kelemen Hunor azt is lehetséges megoldásnak nevezte, hogy egyes esetekben az egyházak jussanak megállapodásra az állammal, amiként a szász evangélikus egyház is egyezségre jutott a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum ügyében.

A könyvbemutatóra szintén az interneten keresztül bejelentkező Markó Attila vetette fel: úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az állam annak az egyháznak juttassa vissza az ingatlanokat, amelyiktől elvette. A Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását érvénytelenítő és a visszaszolgáltatókat elítélő 2014-es ítélet óta ugyanis a romániai bíróságok rendre arra hivatkozva utasítják el az egyházak restitúciós kérelmeit, hogy nem ugyanaz kéri vissza a vagyont, aki az egykori telekkönyvben tulajdonosként volt megjelölve. E látszólagos ellentmondást azzal magyarázta, hogy a korai telekkönyvezési gyakorlat szerint az egyházi épületek egy részénél a telekkönyvbe olyan tulajdonosokat jegyeztek be, mint "paplak" vagy "tanoda". Hangsúlyozta azonban, hogy az államosítási iratokban már az az egyház van megnevezve, amelyhez az ingatlan tartozott.

Markó Attila újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a Mikó-ügyben kimondott ítélet után hat büntetőpert indítottak ellene, négyben jogerősen felmentették már, kettő a legfelsőbb bíróságon van fellebbezési szakaszban.

Kató Béla erdélyi református püspök - aki ellen ügyészségi vizsgálat folyik a zilahi Wesselényi Kollégium épületeinek a visszaigénylése ügyében - elmondta: az erdélyi magyar egyházak nem felekezeti, hanem közösségi szolgálatba állították a visszaszerzett épületeket, és bizonyították, hogy jó gazdái az ingatlanoknak. A püspök sajnálatosnak tartotta, hogy Romániában ma kockázatot jelent közszolgálatot vállalni. Hozzátette: Markó Attila tisztességgel végezte a feladatát ott, ahová a közösség küldte, még csak a gyanúja sem merült fel, hogy haszonszerzésre használta volna a tisztségét, mégis elítélte a bíróság. A püspök úgy vélte: a kockázatok ellenére is küzdeni, pereskedni kell az államosított vagyon visszaszerzéséért.

Veress Emőd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) jogász tanára úgy vélte: Markó Attila könyvének kortörténeti jelentősége van. Azt a folyamatot dokumentálja ugyanis, hogy miután Romániában létrejött egy restitúcióbarát törvényi környezet, és elkezdődött a visszaszolgáltatás, miként változott meg az ezzel kapcsolatos állampolitika anélkül, hogy a jogszabályok módosultak volna. Veress Emőd úgy vélte: Románia ma az érvényes visszaszolgáltatási törvények ellenére próbálja állami tulajdonban tartani a kommunista diktatúra idején államosított egyházi vagyont.

Kelemen Hunor az MTI kérdésére közölte: az erdélyi történelmi magyar egyházak 2559 államosított ingatlant igényeltek vissza, ám az állam csak az épületek 29,03 százalékát szolgáltatta vissza. Ezek mellett az igénylések 6,15 százalékában született részleges visszaszolgáltatási döntés, 5,97 százalékában ítéltek meg kártérítést, és a kérések 20,94 százalékát utasították el. A kérések 21,49 százalékát egyáltalán nem bírálták el.

(MTI)