Jó itthon gyakorolni az orvosi szakmát

Annyira nem jellemző megyénkre a kivándorlás, hogy az elmúlt két évben egyetlen orvos sem távozott külföldre, illetve nem kért Good Standing igazolást. (Hogy ténylegesen meglépik-e a külföldre távozást, azt azokról sem lehet tudni, akik kérik.) Az orvosexodus 2014–2015 körül tetőzött.

– A szakemberhiány nálunk úgy csapódik le, hogy nincs utánpótlás, például a családorvosok tekintetében, igaz, van egy „nemszeretem” faktor is ezt a szakosodást illetően – mondta a kamaraelnök. – A fiatalok a friss szakorvosi diplomával sokszor választják a kétszeres-háromszoros külföldi fizetést és előnyösebb munkakörülményeket, noha az orvosi fizetések romániai viszonylatban nagyoknak számítanak.

Ezt megerősítette lapunknak a fiatal diabetológus, Demeter Orsolya is, aki ugyan a magánszektorban dolgozik, de a cukorbetegek esetében a biztosítópénztár téríti a betegek kezelését. Nekik pedig sokszor egy, a doktornő által kért külön laborvizsgálat megfizetése is megterhelést jelent, ha megtörténik, hogy nem férnek be a térítéses vizsgálatok keretszámába – magyarázta a kezelési lehetőségeket (vagy azok hiányát) taglalva.

– Ez egy rendkívül érdekes téma – reagált megkeresésünkre Dénes László bőrgyógyász, mikor arról kérdeztük, milyen a közhangulat a kollégák között, éreznek-e kísértést arra, hogy más országban vállaljanak munkát. – Nekem is volt 2021-ben megkeresésem külföldről három ízben, és lám, még itt vagyok. Több kollégáról tudok, aki éppen hogy haza szeretne jönni külföldről. Véleményem szerint a kivándorlásra való hajlandóság erősebb azoknál, akik a magánszektorban kell boldoguljanak. Egészen ritkának gondolom, hogy valaki egy állami munkahelyről most dobbantani óhajtana, mivel a bérezés rendkívül kielégítő. Ez a saját véleményem.

Ha a fizetések miatt már nincs is okuk panaszra az orvosoknak, illetve alkalmanként a túlterheltség riasztja el az orvosokat – tudtuk meg szakmai körökből. Ugyanakkor – ez már általános – a pandémia okozta munkakörülmények is igen stresszelőek. Azonban Háromszéken ez sem általánosítható, legalábbis a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban. Dénes László meglátása szerint egyes osztályokon, ágazatokban jobb az infrastruktúra, mint a marosvásárhelyi egyetemi klinikákon, a kórház vezetősége pedig teljes mellszélességgel támogatja az orvosok, osztályok eszközigényét.

– A hazai rendszerrel a fő gond nem az, hogy én, vagy mi – az egészségügyi dolgozók – kényelmetlenül érezzük magunkat. A nagy gond az, hogy a rendszer tökéletlensége egyenesen megakadályozza, vagy nagyban gátolja bizonyos páciensek tökéletes, maradéktalanul szakszerű ellátását. Nehéz úgy felelősséget vállalni egy munkáért vagy szolgáltatásért, ha rendszerhibák akadályozzák azt – vélekedett a már idézett fiatal szakember.