Itthon tanítana az előfutár

– Mesélj magadról és tanulmányaidról, milyen út vezetett Szegedig?

– Székelytamásfalván nőttem fel, itt is jártam iskolába. Mindig is reál beállítottságú voltam, kedvenceim közé a biológia mellett a matek és a kémia tartozott. Így nem is volt kérdés, hogy tanulmányaimat természettudományok szakon folytatom, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban. Az évek múlásával a barátság köztem és a biológia között egyre mélyült, így 12. osztályosként elmentem egy biológia versenyre, ahol felvételt nyertem a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia képzésére. Másodéves koromban egy Erasmus Plus ösztöndíj által fél évet tölthettem a Szegedi Tudományegyetemen, és úgy döntöttem, mesterképzésre is ide jelentkezem. Ekkor kezdtem el munkám a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Sejtciklus Szabályozás kutatócsoportjában, megtanultam a molekuláris biológia és fehérje biokémia alapjait, jelenleg itt vagyok harmadéves doktoranduszhallgató.

– Miről szól a kutatásod, amivel kiérdemelted az ösztöndíjat?

– A gyógyászatban gyakran használnak fehérjéket egy-egy betegség kezelésére. Jó példa erre az eritropoetin nevű hormon, amely elősegíti a vörösvértestek képződését. Ezt a hormont viszont nagyon nehéz nagy mennyiségben, tisztán, megfelelő formában előállítani. Feltételezésünk szerint, ha az általunk tanulmányozott Stabilon nevű kis fehérjedarabot hozzárakjuk a hormonhoz, az jóval nagyobb mennyiségben képződik. Másik fő előnye, hogy később viszont könnyen eltávolítható, így veszteségmentesen termeltethető sok hormon.

– Miért tartod érdekesnek ezzel foglalkozni?

– Az emberi szervezet körülbelül 40 billió sejtet tartalmaz, és minden egyes sejtünkben naponta folyamatok milliói játszódnak le, melyet tökéletesen koordinál, mint egy karmester, a DNS-ünk. Mégis előfordul, hogy hiba csúszik a gépezetbe, csak egyetlen hang nem úgy szól a zenekarban, ahogy kellene, és az egész előadás hangzavarba fullad. Ez történik a sejtjeinkben is, ha egy-egy fehérje nem a megfelelő helyen van a nem megfelelő időben, vagy valamilyen mutációja van, máris rákról beszélünk. Engem egyszerűen lenyűgöz ennek az egésznek az összetettsége.

– Mik a további terveid?

– Elsődleges célom, hogy befejezzem doktori tanulmányaimat. Viszont minél többet tudok, annál inkább azt érzem, hogy még milyen nagy az ismeretlen, így tovább folytatnám a kutatást, és nagyon szeretném, ha ez már Erdélyben valósulhatna meg. Fontosnak tartom az utánpótlás-nevelést, ezért gyakran tartok tudománynépszerűsítő előadásokat erdélyi iskolákban, ezekkel sem szeretnék felhagyni, mert hiszem, hogy a jövő nagy kutatója Erdélyből fog kikerülni.