Iohannis: az Ukrajna elleni orosz agresszió alapjaiban megrengette Európa biztonságát

[reklam]

Az elnök Nicolae Ciucă kormányfővel és Florence Parly francia védelmi miniszterrel közösen ellátogatott a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra. Beszédeik előtt egyperces néma csenddel emlékeztek a jelenlévők a március 2-i légi balesetekben elhunyt nyolc román katonára.

Az államfő beszédében leszögezte, az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió alapjaiban megrengette Európa, a transzatlanti térség és a világ biztonságát. A nemzetközi közösség válaszlépése egységes volt és gyors: egyrészt azonnali intézkedéseket hoztak a "rendkívül brutális agressziónak" kitett ukrán polgárok megsegítésére, másrészt kemény szankciókkal sújtották Oroszországot és Fehéroroszországot - magyarázta.

Az elnök méltatta a hatóságok, a civil társadalom és a versenyszféra hozzájárulását a menekülthullám kezeléséhez, és beszélt arról is, hogy az Ukrajnának szánt nemzetközi humanitárius segélyeket begyűjtő és továbbszállító logisztikai központot létesítenek Romániában.

Iohannis kiemelte, mindeközben felgyorsultak a NATO keleti szárnyának megerősítését szolgáló intézkedések. Románia további lépéseket tesz az elrettentő és védelmi pozíció megerősítésére a keleti szárnyon, különösen a Fekete-tenger térségében, további szövetséges csapatok áthelyezésével és a romániai harccsoport megalakításával.

Az államfő arról is említést tett, hogy Románia a bruttó hazai termék 2,5 százalékára emeli a védelmi kiadásokat a jelenlegi 2 százalékról.

Az elnök hangsúlyozta, a szövetséges katonák romániai jelenléte "a kohézió és az egység legkonkrétabb kifejeződése".

"Az a tény, hogy önök itt vannak, még nagyobb bizalommal tölti el a románokat, hogy az elkövetkező időszak fejleményeitől függetlenül Románia olyan biztonsági és védelmi garanciákkal rendelkezik, mint még soha a történelem során" - fogalmazott Iohannis a külföldi katonák előtt mondott beszédében.

Március 1-jén 235 francia katona érkezett a Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra Vincent Minguet ezredes vezetésével, csatlakozva ahhoz a 40 társukhoz, akik korábban érkeztek az országba. A NATO-tagállamok vezetőinek február 27-i döntése nyomán Franciaország összesen 500, Belgium 300 katonával járul hozzá a keleti szárny megerősítéséhez.

Mind a NATO, mind az Európai Unió szolidaritást vállalt az ukrán néppel és a kijevi kormánnyal - jelentette ki vasárnap Nicolae Ciucă miniszterelnök.

A kormányfő Klaus Iohannis elnökkel és Florence Parly francia védelmi miniszterrel együtt ellátogatott a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra.

Beszédében a miniszterelnök elítélte a számtalan emberéletet követelő és sok szenvedést okozó ukrajnai orosz inváziót, ugyanakkor hangsúlyozta, a szövetséges országok továbbra is minden szükséges intézkedést és döntést meghoznak a NATO-tagállamok védelme érdekében. "Fellépésünk továbbra is megelőző, arányos és nem eszkalációs jellegű marad" - nyomatékosította.

Ciucă rámutatott, mind a NATO, mind az Európai Unió szolidaritást vállalt az ukrán néppel és annak kormányával, egységesen támogatják Ukrajna szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül.

A miniszterelnök leszögezte, az orosz agresszió nyomán a NATO története során először aktiválta gyorsreagálású hadereje egy részét.

A kormányfő megköszönte Florence Parlynak, hogy Franciaország Románia mellett áll a jelenlegi nehéz helyzetben. Mint kiemelte, a NATO reagáló erőinek részét képező 500 francia katona érkezett Romániába, akikhez további 300 belga katona csatlakozik majd. Emellett csaknem kétezer amerikai katona állomásozik a Mihail Kogălniceanu támaszponton.

"A világ legerősebb katonai-politikai szövetsége itt van Romániában, a keleti szárnyat erősíti, hogy megvédje a szövetséges országokat és a NATO területének minden egyes centiméterét. A NATO-szövetségesek számára ezek abszolút biztonsági garanciák. Az egyikünk ellen intézett támadás mindannyiunk elleni támadásnak minősül. A washingtoni szerződés 5. cikke iránti elkötelezettségünk vasszigorú. Egységesen kiállunk valamennyi szövetségesünk védelme mellett. A szabadság mindig győzedelmeskedik az elnyomás felett" - zárta beszédét Nicolae Ciucă.

Az ukrajnai orosz invázió visszahozta a háborút Európába - nyilatkozta vasárnap a francia védelmi miniszter a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszponton tett látogatása alkalmával.

Florence Parly rámutatott, néhány héttel ezelőtt a legtöbb ember elképzelni sem tudta, hogy ez megtörténhet, ma azonban háború dúl Ukrajnában, Románia és Európa kapujában. Ennek a háborúnak az egyetlen felelőse Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki - tette hozzá a francia miniszter - miután hazudott a világnak a diplomáciai megoldáskeresést mímelve, megszegte Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásait, és a háború eszközeit, az erőszakot alkalmazza a szuverén ukrán néppel szemben, "amely csak békére vágyik Európában".

A miniszter méltatta Romániának az ukrán menekültekhez való viszonyulását, a menekülthullám kezelésére tett erőfeszítéseket. "Ebből a munkából egész Európa kiveszi a részét, de önök vannak az első vonalban. Azok számára, akik ide érkeznek, önök jelentik Európa arcát" - fogalmazott.

"Ma Ukrajna a szabadságáért küzd, Európa pedig támogatja az ukrán népet" - nyomatékosította.

A miniszter emlékeztetett, a NATO Románia területén létrehozandó állandó harccsoportjának francia parancsnoksága lesz, meglátása szerint ez is bizonyítja Franciaország elkötelezettségét a keleti szárny megerősítése mellett.

"A NATO nem fenyegeti Oroszországot, Európa nem fenyegeti Oroszországot. Senki sem fenyegeti Oroszországot. De kötelességünk megmutatni Oroszországnak, hogy amikor szövetségeseink védelméről van szó, egységünk törhetetlen" - fogalmazott.

Március 1-jén 235 francia katona érkezett a Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra Vincent Minguet ezredes vezetésével, csatlakozva ahhoz a 40 társukhoz, akik korábban érkeztek az országba. Franciaország a NATO reagáló erőinek részét képező összesen 500, Belgium 300 katonával járul hozzá a keleti szárny megerősítéséhez.