Ikszipszilonzéduplavé

Generációk közötti különbségek kerülnek terítékre egy nyugodt estének hirdetett összejövetelen. X, Y, Z, meg miegymás, ki melyikbe született, mégis melyikben szocializálódott, és ebből kifolyólag miért érzi másnak magát, mint a többiek. Hamar kiderül – vagy inkább úgy mondanám –, hamar szembesítenek a ténnyel, hogy én bizony kilógok a sorból. Merthogy fiatalabb vagyok közel tíz évvel a társaság egyik felénél, és habár a másik felénél hamarabb születtem, mégis alatta vagyok a sorban, merthogy ő egy évvel hamarabb kezdte az iskolát, és akkor ő már belenőtt az előzőbe. Igen, engem is meghalad ez a téma, nem gondolom, hogy egy táblázatba szedett okoskodás meg tudná mondani, hogy mennyire vagyok érett a koromhoz képest, és hogyan kellene élnem az életem.

Mert én igyekszem. Igyekszem megfelelni egy más korban született, nálam jó néhány évvel idősebb, talán tapasztaltabb páromnak. És emellett igyekszem megfelelni az élet elvárásainak, az „én a te idődben már…” fajtájú kijelentések tartalmának. Napjaim, energiáim, figyelmem nagy részét köti le az, hogy felnőjek a feladatokhoz, amelyet az élet gurít elém, vagy amelyekkel én pörgök szembe. Nem akarok sohasem több lenni, mint más, nem akarok érettebbnek tűnni, mint a korosztályom, időről időre csupán azt tűzöm ki célul, hogy saját magamnál egy kevéssel több és érettebb legyek. Egész életemben úgy éreztem, azért nem férek be a korosztályom sorába, mert öregebb a lelkem, korábban csöppenek bele tapasztalatokba, korábban tanulok meg bizonyos nagy pofonos leckéket.

Itt állok egy hatalmas lépcsőfok előtt, amire, ha rábalettozok, akkor el is kezdtem visszafordíthatatlan önálló életemet, holott, az ikszipszilonzéduplavés korosztályom, nem késve le semmiről, még keresgéli útját az élet minden területén. És akkor a borpárlatban megszületik az ítélet, hogy minden hitem és igyekezetem ellenére, én bizony még éretlen, felelősségtudatlan, céltalan gyerek vagyok, mert megszülettem egy bizonyos évben, én meg szívem szerint felborítanám az asztalt, és elrohannék esztelenül partizni. Úgyis ezt várják tőlem. Megírta a nagykönyv, megosztotta a Google, lenyelte körülöttem mindenki, mint a reggeli multivitamint.