Identitásőrzés Fogarason

Egy február eleji Tortoma Önképzőkör vendégei a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett Petőfi Sándor-program egykori és jelenlegi fogarasi ösztöndíjasai voltak, a baróti Bokor Csongor és a brassói Hollanda Tímea, akiket mentoruk, Török István olthévízi unitárius lelkész, a háromszék-felsőfehéri unitárius egyházkör esperese is elkísért. A fiatalok munkájának célja, hogy erősítsék a szórványban élők magyarságtudatát.
Az általuk végzett munkát egy 25 perces dokumentumfilm foglalja össze Ducki Witek rendezésében, amely betekintést nyújt az ösztöndíjasok mindennapjaiba, az általuk szervezett programokba, hivatalos ügyintézéseikbe. Feladatuk az, hogy közösségszervező, anyanyelvápoló, hagyományőrző tevékenységükkel támogassák az őket fogadó helyi magyar szervezeteket, egyházakat, oktatási intézményeket. Munkájuk – egyben a Petőfi Sándor-program – célja az, hogy erősítsék a szórványban élők magyarságtudatát, csökkentsék, jó esetben megállítsák az asszimilálódást.

Valami megmozdult
A fiatalok a rendelkezésre álló kilenc hónap alatt részt vesznek nemzeti ünnepekhez, naptári évhez kapcsolódó események megszervezésében is, sőt, Csongor kezdeményezésére két éve először szerveztek Fogarasi Magyar Napokat, majd tavaly Tímea is követte példáját, és mentoruk, Török István esperes elmondása szerint idén sem marad el a rendezvény. Emellett a baróti Tortoma Önképzőkör mintájára Fogarason és Halmágyon önképzőköröket tartanak, illetve fakultatív magyarórákat, korosztálytól és tudástól függően három különböző csoportnak.
A szervezésen és oktatáson túl az ösztöndíjasok segítenek a szervezetek adminisztratív feladataiban, honlapjaik kezelésében és pályázatok írásában egyaránt. Csongor nem hagyta ott Fogarast a kilenc hónap elteltével, hanem a programon belül pályázott a tizennyolc kilométerre lévő Halmágy település magyar közösségének megsegítésére is, ahol ugyancsak értékes programokat szervez, illetve besegít Fogarason önkénteskedő párjának, Tímeának.

A szórvány olyan, mint a sivatag
Elmondásuk szerint a jövőt még nem tudják biztosan, de mindenképp Erdővidék felé húz a szívük. Igaz, itt sokkal nagyobb létszámban élnek magyarok, mint Fogarason, ahol a hivatalos adatok szerint a város huszonhatezer lakójából alig éri el az ezer főt a magyar közösség száma, de Demeter Zoltán – az est házigazdája – szerint itthon, Erdővidéken is nagy szükség van a hasonló értékeket képviselő szakemberekre.
Török István esperes úgy fogalmazott, ne érezze magát biztonságban az itt élő tömbmagyarság sem, hiszen a vidékünktől alig nyolcvan kilométerre található Fogaras magyarsága néhány évtized alatt nagyon lemorzsolódott, vagy beolvadt a helyi román közösségbe, sőt, megszűnt a magyar oktatás is. „Igen, csupán nyolcvan kilométer, és azt mondom, hogy ettől ijedjen meg mindenki, mert ez nagyon kevés. Ha kétszáz volna, akkor azt mondanám, kezdjenek el félni. A szórványnak a határai olyanok, mint a sivatag határai: ha nem esik az eső, akkor egyre közelebb jön. A kétszázból húsz kilométer lesz, vagy egyszer csak arra ébred az ember, hogy már csak önmaga van” – mondta az esperes.

Mennyi a kevés?
Demeter László muzeológus megjegyezte, a magyarság „kevés” jelzővel való illetése csak nézőpont kérdése, hiszen van olyan szórvány, amely mindössze húsz magyar személyt számlál, ott a fogarasi ezerfős magyarságot „soknak” látják. „Nagyon fontos, hogy kerüljenek olyan személyek, mint például a Petőfi-programosok vagy éppen a lelkészek, akik ennek és a hasonló közösségeknek az életét szervezik, mert tapasztalatunk az, hogy ahol sikerül magyar miliőt teremteni, ahol az iskola is magyar, a templom is magyar, vannak bálok is, és még rengeteg mindent sorolhatnánk, ott van esély arra, hogy húsz, negyven, de akár száz esztendő múlva is legyen egy bizonyos létszámú magyar közösség. Ezért ne azt számolgassa se a politikusi gárda, se az egyház, hogy mikor tűnnek el a magyarok, mert ez nem jövőbe mutató törekvés. Sokkal inkább az például a Petőfi-program iránya, amely egyre több és egyre erősebb lábakon áll, hiszen előreláthatóan Fogarason magyar óvodát fognak indítani a közeljövőben, amiből az V–VIII. osztály is ki tud nőni tíz esztendő múlva” – fűzte hozzá Demeter.
A fiatalok példaértékű munkájáról a Román Televízió is készített összefoglaló műsort, amelyet a február 26-i, hétfői magyar adásban láthattunk. <<