Heti rendszerességgel okoz katasztrófát a klímaváltozás

Ez a jelentés nemcsak arra világít rá, hogy tényleg tennünk kéne már az üvegházhatású gázkibocsájtás megfékezéséért, lehetőleg minél előbb, de arra is, hogy a katasztrófavédelmi intézkedéseket is szigorítani kell, és érdemes felkészülni az egyre gyakrabban jelentkező katasztrófákra, főleg a fejlődő országokban, ahol egyelőre nagyon visszamaradott az ilyen infrastruktúra.

A klímaváltozás következményei túlmutatnak a globális felmelegedésen – nemcsak melegedő teleket és elviselhetetlenül forró nyarakat hoznak, hanem az extrém időjárási események felerősödését jelentik, és azt is, hogy az éghajlati és időjárási minták globálisan, hosszú távúan megváltoznak. A melegebb hőmérséklet azt eredményezi, hogy többet párolog a világtenger, ez több felhőt, és több komoly vihart jelent. A melegebb óceánfelszíni hőmérséklet pedig erőteljesebb szeleket is jelent, amelyek szintén az erős viharokhoz járulnak hozzá.

Az ENSZ szerint nemcsak az óriási katasztrófák, de a kisebb, mégis komoly pusztítást hozó jelenségek is egyre gyakoribbak. Erre a néhány héttel ezelőtti európai hőhullámot hozták példának, amely során akár 45,9 Celsius-fokig is emelkedett a hőmérséklet egyes francia városokban. Egy analízis azt mutatta, hogy ennek a hőhullámnak a valószínűségét például a globális felmelegedés ötszörösére emelte.

„A klímaváltozás többé már nem egy absztrakt növekedés a globális átlaghőmérsékletben, ez egy olyan különbség, amelyet érezni lehet, ha kilépünk a hőhullámba” – mondta Geert Jan van Oldenborgh, a Hollandi Királyi Meteorológiai Intézet vezető kutatója, a nemzetközi tanulmány egyik szerzője.

„A megfigyelések azt mutatják, hogy a hasonló rendszeres hőhullámok egy évszázaddal ezelőtt 4 Celsius-fokkal hűvösebbek lehettek” – olvasható a szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt jelentésében.

A kutatók azt is megállapították, hogy a klímaváltozás miatt ötször gyakoribb a valószínűsége a rekordmagas-hőmérsékletű hőhullámoknak. „Olyan hőhullámot tapasztaltunk, amelynek az intenzitása átlagos lesz az évszázad közepére” – mondta Robert Vautard, a CNRS francia kutatóintézet kutatója.

A klímakutatók régóta figyelmeztetnek arra, hogy a főként a fosszilis energiahordozók általi szén-dioxid-kibocsátás okozta földfelszíni melegedés miatt szélsőségesebbé és gyakoribbá válnak az olyan időjárási jelenségek, mint a viharok, a szárazság és az áradások.

A meteorológus szerint az Európa fölötti magas légköri áramlatok gyengülése az időjárási rendszerek megtorpanását okozza, ami a hőmérséklet megugrásához vezet.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) pénteken közölte, hogy 2019 lehet az egyik legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta, és a 2015-2019-es időszak a legmelegebb ötéves periódus.

Az európai hőhullám teljesen összhangban van az üvegházhatású gázok okozta időjárási szélsőségekkel a WMO szerint.

(24.hu/MTI)