2017. január 12., 09:042017. január 12., 09:04
A magyar hadtörténet talán legnagyobb tragédiája következett be a Don-kanyarban, az 1943. január 12-én elindított orosz ellentámadásban, melynek során a többszörös túlerőben lévő szovjet haderő tankjai valósággal legázolták a csupán kézifegyverekkel felszerelt magyar katonákat, és áttörték a folyó mentén szeptember óta megmerevedő frontvonalat. Ennek ellenére a honvédek még napokon keresztül tartották magukat a minden tekintetben egyenlőtlen küzdelemben. Január 17-én azonban bekövetkezett az elkerülhetetlen: a front összeomlott, és a visszavonulás fejvesztett menekülésbe váltott.
A következmények ugyanakkor még a legborúlátóbb elképzeléseket is messze meghaladták, hiszen becslések szerint 120 ezer fő sebesült meg, halt hősi halált, vagy tűnt el az eredetileg 207 500 lelket számláló második magyar hadseregből. Ebből 100 ezerre tehető a doni ütközet áldozatainak száma, a többiek a végtelen orosz hómezőkön hazafelé vánszorogva fagytak meg, estek fogságba vagy vesztek éhen. Pontos adatokkal sajnos a mai napig sem rendelkezünk az áldozatokra vonatkozóan.
A bekövetkezett tragédiának szerteágazó okai voltak. Az utánpótlás akadozásától, hiányos felszereléstől és fegyverzettől kezdődően az elhúzódó harcokig (a túl széles, mintegy 200 km-t kitevő frontvonalon), a létszámában is fölényben lévő, de ugyanakkor amerikai élelmiszerrel és fegyverekkel bőségesen ellátott szovjet hadseregig több minden közéjük sorolható. És ne feledkezzünk meg a kegyetlen hidegről sem, mely az éhség mellett szintén próbára tette a magyar katonák tűrőképességét. A támadás napján a hadtestnapló szerint –42° C fokot mértek, de az elkövetkező időszakban sem „emelkedett” –30° C foknál magasabbra a hőmérséklet. Ilyen metsző fagyban pedig nemhogy a harc, hanem már a helyben maradás is kimagasló hőstettnek számított a szolgálatukat zömében nyári egyenruhában teljesítő katonák részéről.
Büszkén, de ugyanakkor honfitársi részvéttel emlékezhetünk hát rájuk, hajthatunk fejet jelképes sírjaik előtt, és helyezhetjük el rajtuk a kegyelet koszorúit. Helytállásuk ugyanakkor legyen számunkra követendő az idők végezetéig, emlékük pedig áldott.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!