Háromszék büszkeségei

– Különdíjban részesültetek a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar SOKaDalom néven megrendezett zenei tehetségkutató versenyén. Hogyan készültetek a versenyre? Ki segített a felkészülésben?

Vajk: Mindenkit más-más oktató készített fel a tehetségkutatóra. Úgy kezdődött a történet, hogy elmondtuk a tanároknak, szeretnénk indulni a versenyen, és azt is tudattuk velük, hogy mivel szeretnénk fellépni. Ezeket a tanáraink megtanították, majd hetente egyszer találkoztunk, és közösen gyakoroltunk.
Bátor: A versenyre több héten keresztül próbáltunk legalább heti egy alkalommal. A tanáraink nagyon sokat segítettek a felkészülésben, mindent megtanítottak, ami szükség volt a tehetségkutatóhoz. A hibáinkat folyamatosan kijavították, és felhívták a figyelmünket arra is, mire szükséges odafigyelnünk.

– Mióta készültök a tehetségkutatóra?

László: A SOKaDalom tehetségkutatóról március közepe körül szereztünk tudomást a zenekarral. Akkor döntöttük el, hogy jelentkezünk rá, hiszen miért ne próbálnánk ki magunkat, illetve még nem is volt hasonlóban részünk, így kíváncsivá tett minket a vetélkedő. A jelentkezés után elkezdtünk gyakorolni, felkészülni a heti próbákon és a rendszerességgel megtartott népzeneórákon.

– Mik voltak a verseny feltételei?

Gergő: A versenyre 9–12. osztályos magyar anyanyelvű diákok jelentkezhettek egy 3–5 perces videófelvétellel, amelyet április 25-ig kellett elküldeni. A tehetségkutatóra több kategóriában lehetett jelentkezni, mindegyiknek külön díjazottja volt.

– Milyen dalt küldtetek el?

Bálint: Népzenei műfajban játszott dallal jelentkeztünk a versenyre, és szerintünk ez volt a titka annak, hogy a zsűri különdíjban részesített bennünket, illetve a választott tájegység is tetszett a döntéshozóknak.

Bátor: Egy vajdaszentiványi táncrendet küldtünk be a versenyre, úgy gondoltuk, ennek a tájegységnek a zenélése az erősségünk, és ez be is bizonyosodott.

– Mit gondoltok, mi a titka, hogy különdíjban részesültetek? Mivel nyertétek el a zsűri tetszését?

Bálint: Én ugyanazt mondom, amit már az előbbiekben is említettem: Vajdaszentivány nemcsak a mi szívünket, de a zsűritagok szívét is meghódította.

Bence: Igyekeztünk az eredeti dallamokat eredeti hangzásban zenélni, pontosan úgy, mint az adatközlők, a régi bácsikák. Gyűjtésről hallgattuk a dallamokat, és azt próbáltuk visszajátszani, persze tanáraink segítségével. Úgy tűnik, ez tetszett az értékelő bizottságnak is.

Gergő: Összeszokott csapat vagyunk, érezzük egymást, tudjuk, mit szeretne a másik, hogyan használja hangszerét. Rengeteget zenéltünk már együtt, és olyan népzenéket választottunk, amelyek már gyökereket vertek bennünk. Szerintem ez a titkunk, hogy nem csak együtt zenélünk, de barátok is vagyunk.

László: Kiskorunk óta imádjuk a népzenét, szüleink is folyamatosan olyan társaságokba jártak, és járnak mai napig, ahol a népzene szent. Mi is már három éve zenélünk együtt a fiúkkal, egy jól összeszokott csapat vagyunk, és pont ez az, amit a zsűri is észrevett és értékelt, hogy számunkra a zene létszükséglet.

Bátor: Gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás. Hitelesen elzenéltünk egy táncrendet, úgy, ahogy azt az adatközlőktől átvettünk. Ritka ez manapság, vagy legalábbis kevesebbszer fordul elő, talán ez győzte meg a zsűrit.

– Ez az első, tehetségkutatón nyert díjatok?

Vajk: Igen, ez volt az első megméretésünk vetélkedőn. Régóta gondolkodunk azon, hogy benevezzünk egy hasonlóra, de úgy éreztük, csak most jött el az ideje.

– Milyen érzés? Készültök további versenyekre is?

Vajk: Nagyon jó érzéssel töltött el bennünket, hogy mi kaptuk a legjobb zenekarnak járó díjat, és ezáltal különdíjban részesültünk. Egyértelmű, hogy van még, ahová fejlődjünk, de ez már egy pozitív visszajelzés számunkra, hogy amit csinálunk, az jó. Készülünk további versenyekre is, ha lesz kiírás.

Bátor: Meglepődtem, mert tudtam, hogy voltak hibák az előadásban, de ennek ellenére iszonyatosan nagy öröm töltött el. Ha lehetőségünk adódik, biztosan jelentkezünk más vetélkedőkre is.

László: Izgalmas volt ez a tehetségkutató, hiszen ez volt az első a csapat számára. Nagyon jól éreztük magunkat, és egy pillanatig sem bánjuk, hogy beküldtük azt a négyperces videót.

Gergő: Remek érzés volt, amikor kiderült az eredmény. Igaz, nem az első helyet nyertük el, de pont ettől tökéletes. Véleményem szerint büszkék lehetünk magunkra, hiszen egy minőségi versenyen szereztünk díjat. Arról még közösen nem beszéltünk, hogy indulnánk-e még versenyeken, de biztos vagyok benne, hogy fogunk.

Bence: Én nem számítottam díjra, mert összesen 75-en jelentkeztek a versenyre, és tudtuk, hogy voltak hibák az előadásban, na és pont emiatt esett annyira jól. A jövőben is szeretném, ha jelentkeznénk hasonló megmérettetésekre.

Bálint: Hihetetlen volt, de fantasztikus érzés, hogy értékelik a munkádat. Szerintem megyünk még versenyekre, ha lehetőségünk lesz rá. És hát miért is ne lenne?