Hagyomány és korszerűség

Többek között nemzeti konzervativizmusról és liberalizmusról, ennek két kiemelkedő képviselőjéről, valamint Szabó Dezső író, kritikus, publicista tanárról is szó esett az egyfajta szellemi műhelynek is tekinthető budapesti Magyar Szemle folyóiratot bemutató találkozón. Az eseményt a Háromszéki TÉT-estek sorozat keretében szervezték meg szerdán este a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.

Elsőként dr. Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus, esszé- és közíró, a Magyar Szemle főszerkesztője emelkedett szóra. Tartalmas és szerteágazó ismertetőjéből egyebek mellett megtudhattuk, hogy az 1927-től 1944-ig megjelenő folyóirat kifejezetten Antal József (1932 – 1993) könyvtáros, muzeológus, miniszterelnök szándékának, akaratának, gondolkodásmódjának a jegyében indult újra 1992-ben. Célkitűzése az 1927-es alapításkor és 1992-es újraalapításkor egyaránt a nemzeti függetlenség elérése, megőrzése és kiszélesítése volt. Ennek érdekében pedig, amint azt a címe is kifejezi, egy olyan kitekintést, körbenézést igyekezett és igyekszik megvalósítani, ami összefügg a magyarság útkeresésével, gondolkodásával, számba veszi a sorskérdéseit, és megoldásokat próbál keresni rájuk.
Így az sem véletlen, hogy két olyan személyiség is bábáskodott körülötte, akiknek a magyar társadalom és nemzettudat újjáépítése, valamint megújítása szívügye volt, és tevékenységében döntő szerepet játszott. Az egyikük Bethlen István (1874–1946) jogász, politikus, Magyarország egykori miniszterelnöke, a másik a már említett Antal József. Az írásaikból pedig az is nyilvánvalóvá válik, hogy mindkettő ragyogó elmével rendelkezett, ami kiemelte őket a kérészéletű politikusok sorából, és igazi államférfivá tette. Elveik a 19. században gyökerező nemes konzervativizmuson és a klasszikus, vagyis nemzeti értékekre nyitott liberalizmuson alapultak. Így ezekből fakadt gondolkodásmódjuk is, amely központjában a szabadságjogok tiszteletben tartásának igyekezete mellett a törvényesség megőrzése állt. Mindez ráadásul egy olyan keresztény világnézettel párosult, ami nem engedte, hogy a szabadság gondolata túllendüljön az értékek védelmén, valamint kiteljesítésén, és szabadosságba átcsapva értékellenessé váljon.
Az elhangzottakat Király Béla közíró, politológus, filozófus, történész, a Magyar Szemle szerkesztője, volt sepsiszentgyörgyi tanár egészítette ki. Ennek során rámutatott, hogy a kéthavonta megjelenő folyóirat igényes tanulmányok, esszék, szemlék, interjúk és régi dokumentumok megjelentetésével igyekszik átfogó képet nyújtani a közösségi, valamint egyéni sorsunkat befolyásoló és meghatározó tényezőkről, illetve erőkről. Megjelenését pedig nem a kereskedelmi haszon, hanem a stratégiai és nemzetben való gondolkodás elősegítése és támogatása, az elit igazság hű és pontos tájékoztatása indokolja. Éppen ezért nem eladásokból, hanem különböző intézmények és magánszemélyek támogatásából tartja fenn magát. Arculatát hagyomány és korszerűség, valamint a magyar szellemi élet folyamatosságának és határokon túllépő egységének gondolata, az értékek újjáteremtésének szándéka, a nemzeti újrakezdés szellemisége alakítja.