Glumeckedünk, glumeckedünk…

Năstaseék Ilie fia glumeckedett. Előbb a teniszcsillag Serena Williams jövendő gyerekéről „jósolta meg”, hogy tejcsoki színe lesz (a sötét bőrű teniszcsillag párja fehér), majd az angol csapat egyébként magyar származású tagjára, Johanna Kontára, az edzőjére, na meg egy újságíróra tett nem éppen hízelgő megjegyzéseket. Azt, hogy a valahai kiváló teniszezőnek hiányzott a neveléséből hét esztendő, már rég tudjuk, ezért ragasztották rá a Nasty (szemérmetlen, mocsok) nevet. Ez még fiatal korában úgy, ahogy elment – bár fizetett is érte elég szép összegeket –, de hetvenévesen, sportvezetőként már elgondolkodtató.

Főleg, mert egy nemzetközi versenyen magára hagyta a csapatát. E viselkedéséből akkor is, most is benne volt, van egy erős kisebbrendűségi érzés. A „vagyunk olyanok, mint ti, fejlettebb vidékiek” bizonygatása. Năstase, miután mondott, amit mondott, konokul kitartott amellett, hogy fellépése helyes volt, mert csak „visszapuszilt” az őt ért sok bekiabálásra, cigányozásra. Nem érzi, hogy viselkedése kicsapta a biztosítékot a világ normálisan gondolkodóinál.

Persze, köztudott, hogy a román stadionokban zúgnak a nacionalista, olykor rasszista szólamok, obszcén szavak. És ezt újságíróktól politikusokig mindenki természetesnek tartja, hiszen, ahogy mondják, azért fizet a néző. Hogy ezzel valakit, valakiket megsértenek, őket nem érdekli. Ez a tahóság és „megkésett” nacionalizmus üt ki Năstase magatartásában.

Sajnos, Romániában nincs olyan intézmény, ahol ne érződne a nemzeti hőzöngés, a coki, itt mindenki román kell legyen. Egyébként ezért nehéz betartani, betartatni a kisebbségi jogokat, elfogadtatni az autonómiát, úgy általában a megfelelő együttélést megszervezni. Persze, a buta kivagyiságot semmi sem választja el a gőgös felsőbbrendűség érzésétől.

Az angolbarát játékvezető is épp emiatt lőtt túl a célon. Megengedte az angol sportolónak, hogy elhagyja a pályát. Ez, a szabályok szerint, a mérkőzés feladását jelenti. A szabályt akkor is megsértette, amikor Năstaset nem csak a pályáról, hanem a stadionból is kiküldte. Ehhez nem volt joga. A lelátón ugyanis Năstase már nem hivatalos személyiségként lett volna jelen, hanem csak nézőként, akinek a játékvezető által nem korlátozható jogai vannak. Ezt illett volna tudnia és betartania.