Gazdasági kilátásaink

A bizottság prognózisa szerint jövőre megnő a fogyasztás, a beruházások, az átlagbér, és csökken az infláció. Gazdasági szakértők viszont úgy vélik, ezek a becslések megkérdőjelezhetők, mert a készítői nem vettek figyelembe több szempontot. Idénre az ING Bank 5,5 százalékos, a Raiffeisen Bank 5 százalékos, a BCR pedig 4,7 százalékos GDP-csökkenéssel számol.

2022-re állunk talpra csak

Králik Loránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója is egyetért a vezető hazai bankok gazdasági szakértőinek borúlátóbb előrejelzésével, szerinte az ország inkább 2022-re tud újra visszakapaszkodni a válság előtti szintre. Králik szerint a parlamenti választások előtt nem mondják el, ám számolni kell azzal, hogy a közalkalmazottak fizetéseiből vissza fognak vágni, és létszámcsökkenés is lesz, hogy az állam spórolni tudjon a kiadásaiból, mert a nyugdíj és gyerekpénz emelésének fedezetét meg kell teremteni, és mivel a kormány nem a bevétel növekedésével számol, így a kiadásokon kell vágnia.

Szabó Árpád közgazdász, egyetemi tanár szerint nem lehet prognózisokat felállítani, míg nem tudjuk, meddig húzódik el az egészségügyi válság, ami mélyíti a gazdasági válságot. Rámutatott: egyre rosszabb a lakosság lelkiállapota, az emberek megunták ezt a helyzetet, elégedetlenkednek, fáradtak és idegesek, így nem tudnak megfelelő hatékonysággal dolgozni, emiatt csökken a termelékenység, ami tovább rontja a gazdasági kilátásokat.

Székelyföldre is begyűrűző válság

A koronavírus-járvány nyomán kialakuló gazdasági válság Székelyföldre is begyűrűzött, már elbocsátások történtek a készruhagyárakban és gépkocsialkatrész-gyártóknál. Szakemberek szerint a kilábalás egyik feltétele, hogy az ország hatékonyan lehívja az uniós pénzeket, másrészt az állam támogassa a munkahelyek védelmét és új állások létrehozását. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint pénzt kell pumpálni a gazdaságba, így az Európai Unió helyreállítási csomagja a jó válasz a válságra, de sok múlik a román kormány forráselosztási módszerén. Az elöljáró rámutatott: optimista forgatókönyv szerint V alakú gazdasági válságra számíthatunk, vagy­is a gyors zuhanás után egy gyors visszapattanásra, ami azt jelentené, hogy jövő évre az emberek újra elkezdenek nadrágot, gépkocsit vásárolni, elindulhat a termelés.
A polgármester úgy véli, Székelyföldön a vidéken élők többsége meg tud élni a mezőgazdaságból, amihez hozzájárulnak az uniós támogatások is. Szerinte a gyárak bezárása után munka nélkül maradó emberek számára másként csapódik le a baj, ha városi, és másként, ha vidékről ingázó veszíti el állását. A vidéki ember számára ez készpénzkiesést jelent, ám a mindennapi megélhetése vélhetően nem kerül veszélybe, míg egy városi ember számára felmerül, hogy nem lesz, amit az asztalra tennie. Antal Árpád szerint az uniós forrásokat kiemelten a munkahelyek védelmére és újak létesítésére kellene fordítani, hiszen ha az embereknek nincs bevételük, nem fogyasztanak, ez pedig kihat a termelőegységekre is.