A székely ágyúöntő 1849. július 2-án a második kökösi csatában vesztette életét, és Eresztevény református temetőjében temették el.
2024. július 05., 09:542024. július 05., 09:54
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a felújított síremléknél mondott beszédében a hősök iránti tisztelet és emlékezés fontosságát hangsúlyozta, rámutatva: a múlt tiszteletének hiánya az egyénre, de a nemzet egészére is veszélyes, hiszen ha nincs mire visszatekinteni, nincs miből erőt meríteni, akkor az egyén és a nemzet is elveszíti „a fennmaradásához szükséges legfontosabb tájékozódási pontjait”.
„Nem csak azért emlékezünk a hősökre, mert ez erkölcsi kötelességünk, hanem mert emlékeztetnek minket arra, hogy van mit veszítenünk, és ezért van mit megvédenünk” – fogalmazott Vargha Tamás, felidézve, hogy Gábor Áron társaival „az egyéni érdekek helyett az összetartás és az egység erejében hittek”.
„Tisztelgünk a 176 éves magyar honvédség hős katonái előtt” – fűzte hozzá, emlékeztetve, hogy bár hősök korábban is voltak, a honvédség az 1848-49-es szabadságharc alatt jött létre.
Hangsúlyozta: a Gábor Áronhoz hasonló hősök életútja „példát mutat és identitásformáló erővel bír” a Kárpát-medencében és szerte a világon. „Gábor Áron híres fogadalma, »lészen ágyú«, ma másodszor is valósággá válik, hiszen lészen ágyú az emlékművön is” - mondta Vargha Tamás, megköszönve a felújításban részt vállalók segítségét.
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök az ágyúöntő szülőfalujának, Berecknek a küldöttségét köszöntötte és azon háromszéki településekét, ahol Gábor Áron és társai 70 ágyút öntöttek „a székely szabadság védelmére”. Emlékeztetett: emléküket nem volt mindig egyszerű őrizni, Gábor Áron temetésének napján betörtek a faluba a kozákok, és a lovakkal megtapostatták az ágyúöntő sírhelyét.
„Az egykori gyalázatot ma becsületre fordítjuk, és itt, a templomkertben végtisztességgel adózunk Gábor Áronnak, a székely nemzet hősének. Tiszteletünk jeléül befejezzük a 19. század második felében megálmodott és 1892-ben felállított emlékművet” – mondta az emlékmű utolsóként elkészült részére, a kőből faragott teljes kiképzésű kerekes ágyúra utalva.
Kifejtette: Gábor Áron és társai "nem filozofálgattak”, hanem nekivágtak az elképzelésük megvalósításának. „Nem fogadták el, hogy a jövő nekik semmit sem tartogat, és hitből, szabadságvágyból és hazaszeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat: megszervezték a székely szabadságharcot, és ezzel visszaadták a székely nemzet méltóságát” – idézte fel Tamás Sándor.
Deszke János, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) maksai szervezetének elnöke Gábor Áron erényeit méltatta, majd Csomós László berecki plébános és Dénes Szabó Levente sepsibesenyői református lelkész mondott áldást a felújított emlékműre.
A síremlék Gyárfás Győző építész, királyi főmérnök eredeti tervei alapján elvégzett felújítása a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi Rotary Klub, a Hármas Alapítvány, a Kovászna megyei önkormányzat, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, Maksa önkormányzata és helyi partnerek összefogása révén valósult meg. A kőágyú Barta Levente magyarvistai műhelyében készült.
Az emlékmű felújításáról és a körülötte kopjafákból létrehozott Emlékezés Erdejéről 2014-ben döntöttek, hogy a Kárpát-medence települései emléket állíthassanak a székely ágyúöntőnek. Ma 63 „kopjafakatona” őrzi a síremléket, a legutóbbit Mosonmagyaróvár állíttatta július 2-án.
Az avatóünnepség után az emlékezők a közeli Benke-kúrián megkoszorúzták a székely ágyúöntő Vetró András által tervezett mellszobrát is. Az alkalomból A szabadságharc mécsesei címmel nyílt kiállítás a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy révén, és Váry O. Péter újságíró tartott előadást az ágyúöntő végső nyughelyéről.
Fotó: RMDSZ
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!