EU-prognózis: az energiaárak várhatóan tovább emelkednek

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az előrejelzés szerint a 2021-es jelentős, 5,3 százalékos bővülést követően az EU gazdasága 2022-ben 4,0 százalékkal, 2023-ban pedig 2,8 százalékkal fog növekedni.

Az euróövezetben idén is 4,0 százalékos növekedés várható, ami 2023-ban 2,7 százalékra mérséklődik. Az EU egészének GDP-je 2021 harmadik negyedévében érte el a koronavírus világjárvány előtti szintet, 2022 végére várhatóan valamennyi tagállam túllépi ezt, amit a magas energiaárak és ellátási láncok folyamatos zavarai befolyásolhatnak.

A tavaly tavasszal indult és kora őszig töretlenül folytatódó erőteljes gazdasági fellendülés után a növekedési lendület az EU-ban a 2021 utolsó negyedévében 0,4 százalékra lassult az előző negyedévi 2,2 százalékról.

Elmondta, a gazdasági növekedés alakulását továbbra is a világjárvány alakítja, a logisztikai és ellátási nehézségek, köztük a félvezetők és egyes fémáruk hiánya szintén nehezíti a termelést, legalább az idei év első felében. Kiemelte ugyanakkor: az előrejelzés azt feltételezi, hogy a koronavírus-fertőzés jelenlegi hullámának a gazdaságra gyakorolt nyomása rövid életű lesz. Az ellátási feltételek normalizálódásával és az inflációs nyomás mérséklődésével a gazdasági aktivitás várhatóan visszanyeri erejét. A folyamatosan javuló munkaerőpiac, a magas háztartási megtakarítások, a továbbra is kedvező finanszírozási feltételek, valamint a járvány utáni helyreállítást segítő uniós eszköz (RRF) teljes körű kiaknázása egy elhúzódó és erőteljes expanziós szakasz fenntartását szolgálja.

Az inflációs várakozások az őszi előrejelzéshez képest jelentősen felfelé módosulnak, ami a magas energiaárak hatásait, valamint az inflációs nyomás más árukategóriákra gyakorolt, ősz óta tartó erősödését is tükrözi. A tavaly negyedik negyedévi rekord magasságú 4,6 százalékos infláció után az előrejelzések szerint az euróövezet inflációja 2022 első negyedévében eléri a 4,8 százalékos csúcsot, és az év harmadik negyedévéig 3 százalék felett marad. Ahogy a kínálati korlátok és a magas energiaárak okozta nyomás enyhül, az infláció várhatóan 2,1 százalékra csökken az év utolsó negyedévében, mielőtt az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos célszám alá zuhan 2023-ban.

Az euróövezet inflációja a 2021-es 2,6 százalékról (2,9 százalék az EU egészében) 2022-re 3,5 százalékra (3,9 százalék EU egészében) emelkedik, majd 2023-ban 1,7 százalékra (1,9 százalék EU egészében) csökken. A növekedési és inflációs kilátások kockázatait jelentősen súlyosbítják a Kelet-Európában tapasztalt geopolitikai feszültségek - emelte ki.

Noha a világjárvány gazdasági tevékenységre gyakorolt hatása idővel gyengül, a még érvényes korlátozó intézkedések és a munkaerőhiány visszahúzhatja a gazdasági aktivitást, és a vártnál hosszabb ideig zavarhatja meg a kritikus ellátási láncok működését. A lakossági kereslet ugyanakkor a vártnál erőteljesebben nőhet, amint az a gazdaságok 2020-as újranyitásakor már tapasztalható volt, továbbá a helyreállítási eszköz által ösztönzött beruházások is erősebb lendületet adhatnak a gazdasági aktivitásnak - írták.

Az uniós jelentés szerint Magyarország gazdasága visszanyerte növekedési lendületét 2021 végén. Noha az ellátási lánc zavarai a feldolgozóiparban negatívan befolyásolták a GDP növekedését, az ipari termelés szeptember óta helyreállt. A magyar GDP a becslések szerint 6,5 százalékkal növekszik 2021-ben, noha a tavaly novemberi előrejelzés 7,4 százalékot jósolt. Az uniós szakértők úgy vélik, idén 5,4 százalékra lassul a magyar gazdaság növekedése, mivel a magas infláció aláássa a háztartások vásárlóerejét és csökkenti a fogyasztói bizalmat.

Jövő évre vonatkozóan az Európai Bizottság azt feltételezi, hogy a magyar gazdasági növekedés 3,2 százalékra lassul, miután a gazdasági aktivitás már az idén visszatér a koronavírus-járvány előtti szintre, és megszűnnek a pandémia miatt ideiglenesen bevezetett szakpolitikai támogatások.

A jelentésben az áll, hogy az infláció az elmúlt hónapokban magas maradt, decemberben 7,4 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest. A lakossági energia- és az üzemanyagárak szabályozása ugyan csökkentette a fogyasztói kiadásokat, de az alapinfláció tovább emelkedett. A magyar kormány döntése, hogy átmeneti árszabályozást vezet be néhány alapvető élelmiszerre vonatkozóan, a becslések szerint, 2022-ben 0,1 százalékkal csökkenti az inflációt - áll az előrejelzésben.

A prognózis szerint, a magyarországi infláció a tavalyi 5,2 százalékról idén 5,4 százalékra emelkedik, a magasabb termelési költségek és az erős fogyasztói kereslet miatt, míg jövőre 3,6 százakra mérséklődik, ahogy a költségsokk hatása enyhül.

Az Európai Unióban 2020-ban felhasznált energia 57,5 százaléka származott importból, ami közel három százalékpontos csökkenést jelent 2019-hez képest; Románia az energiaimporttól legkevésbé függő tagországok közé tartozik - derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.

A tagállamok energiaimport-függőségi rátája a Málta, Ciprus és Luxemburg esetében jegyzett több mint 90 százaléktól az Észtország és Románia esetében regisztrált 10,52, illetve 28,20 százalék között váltakozik. Míg azonban Észtországban egy év alatt megduplázódott az energiaimport-függőségi arány - a 2019-es 4,83 százalékról 2020-ra 10,52 százalékra nőtt -, addig Romániában három százalékponttal mérséklődött 2019-hez képest.

Az Eurostat megjegyzi, hogy az EU energiaimport-függőségének a csökkenése az energiaimport 12,6 százalékos visszaesésével, valamint a primerenergia-termelés mérséklődésével magyarázható, ez pedig a világjárvány indokolta korlátozások miatti keresletcsökkenés eredménye.

Az EU energiamixében a legnagyobb arányban jelen levő energiahordozók - a kőolaj és kőolajtermékek (az összmennyiség 34,5 százalékát teszik ki), illetve a földgáz (az összmennyiség 23,7 százaléka) - nagyrészt importból származnak. A nyersolaj esetében a legnagyobb az importfüggőségi ráta, ez a 2019-es 96,8 százalékról csak 96,2 százalékra csökkent 2020-ra. Az EU-ban a villamosenergia-termeléshez és a fűtéshez elengedhetetlen földgáz esetében az importfüggőségi ráta 83,6 százalék körüli volt 2020-ban, ami hat százalékpontos csökkenést jelent 2019-hez viszonyítva. 

(MTI/Agerpres)