Erős Európát, fejlődő Erdélyt! - bemutatta választási programját az RMDSZ

"A jól működő Európai Unió (EU) a legjobb politikai megoldást jelentené Európa népei, így az erdélyi magyarok számára is. Az RMDSZ elsőként kezdett el dolgozni Románia EU-s csatlakozásáért. Ma sem tudjuk elképzelni jövőnket az Európai Unión kívül" - fogalmaz a dokumentum, amely azonban megállapítja: "A csatlakozáskor megfogalmazott elvárásaink nem mindegyike teljesült. Részben csalódottak vagyunk, de tudjuk, az Uniónak továbbra sincs alternatívája".

A program szerint az erdélyi magyarságnak is az az érdeke, hogy erős legyen az Európai Unió, hiszen "másképp nincs esélye a globális versenyben", és így biztosítja Erdély további fejlődését is.

"Soha nem volt még ekkora tétje az EP-választásoknak, mint most. Május 26-án eldől, hogy azok lesznek többségben, akik nyitottak az őshonos kisebbségek ügye iránt, vagy azok, akik nem akarnak tudomást venni jogainkról, törekvéseinkről. Eldől, hogy településeink tovább fejlődnek-e az uniós forrásokból, gazdáink kapnak-e területalapú támogatást, vagy csökkenni fognak ezek a pénzösszegek. Május 26-án eldől, hogy erős magyar képviselet fog dolgozni értünk Európában, vagy csak a magyarellenes román politikusok hangja fog hallatszani Brüsszelben. A feladatunk tehát kettős: harcolni a magyar ügyért, és harcolni a magyarellenességgel szemben" - írja a választási programban.

A program öt pontban fogalmazza meg az RMDSZ legfontosabb célkitűzéseit: hogy kiharcolják az európai kisebbségvédelmi törvényt, hogy elérjék, hogy több uniós pénzt adjanak a fejlesztésekre, hogy támogassák a gazdákat, hogy minden polgár az EU teljes jogú állampolgára legyen, és hogy felépítsék az új nemzedékek új Európáját.

Az európai kisebbségvédelmi törvényért kívánnak fellépni az EP-ben

Kelemen Hunor elmondta: a választás után új összetételben létrejövő Európai Bizottság (EB) asztalára akarják letenni az RMDSZ által elindított és az EU 1,2 millió polgára által támogatott Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést.

Az elnök hozzátette: az Európai Unió sokat változott, míg az Európai Szén- és Acélközösségből a mai állapotába jutott, és hasonlóan nagy léptékű változás előtt áll. "Azt akarjuk, hogy a változás részévé tegyük az őshonos kisebbségek kérdését" - jelentette ki Kelemen Hunor.

Az elnök szerint az erdélyi magyarság számára nincs alternatívája az Európai Uniónak. Elengedhetetlenül fontosnak tartotta, hogy erdélyi magyar tagjai is legyenek az Európai Parlamentnek. Úgy vélte, a jövő uniójának nem az intézményekről, hanem a közösségekről, az emberekről, a régiókról kell szólnia, és jó válaszokat kell adnia a felmerülő gondokra, mert különben eltűnik a szövetséget összetartó kohézió.

Az RMDSZ jelöltlistáját vezető Winkler Gyula, aki a negyedik EP-mandátumára készül, négy fontos gazdasági célkitűzést említett, amelyeket az erdélyi magyar képviselőknek képviselniük kell. Szerinte az RMDSZ EP-képviselőinek fel kell lépniük az uniós agrárpolitika és kohéziós politika megőrzése, bővítése mellett. Képviselniük kell ugyanakkor a helyi közösségek döntéshozó szerepének a megerősítését, a bürokrácia csökkentését és az újabb tagállamokkal szembeni kettős mérce megszüntetését. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: már az öt évvel ezelőtt leköszönt José Manuel Barroso által vezetett EB megállapította, hogy Románia és Bulgária teljesítették a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeit, ennek ellenére nem sikerült csatlakozni a belső határellenőrzés nélküli térséghez.

A jelöltlista második helyét elfoglaló Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke elmondta: az EU kisebbségvédelmi törvényének egyebek között a nemzeti szimbólumok szabad használatát kellene biztosítania, hogy ne támadhassa senki a zászlók használatát, a himnuszok éneklését. Hozzátette: az uniós jogszabálynak kellene megszüntetnie a sport- és egyéb közvetítések területi alapú korlátozását.

A jelöltlista harmadik helyén szereplő Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke azt hangoztatta, hogy az RMDSZ EP-képviselőinek állandóan cáfolniuk kell a román állam képviselői által gyakran hangoztatott tézist, hogy Románia példásan megoldotta a kisebbségi kérdést. Azért is harcolniuk kell, hogy a magyar közösség továbbra is hozzáférhessen az épített örökségének megőrzésére szánt EU-s forrásokhoz.

Oltean Csongor, a negyedik jelölt, olyan környezet kialakítását tartotta feladatnak, amelyet a fiatalok is magukénak éreznek, ahol jó élni, ahová jó visszatérni.

(Agerpres/MTI)