Erdővidék útikönyve

A könyv a baróti Tortoma Könyvkiadó gondozásában jelent meg, ennek kapcsán Zoli bácsi jóvoltából már a rendezvény elején birtokába jutottunk egy közérdekű adatnak. Kiderült ugyanis, hogy a Tortoma névre eredetileg a baróti és olaszteleki határ legmagasabb találkozási pontját keresztelték. Amint az is, hogy az Olt bal partjáról három települést azért foglalt ebbe a könyvbe, mert közigazgatásilag Brassó megyéhez tartoznak ugyan, de mindig Erdővidék részének tekintettük. Hiszen Ágostonfalva a kapuja, Ürmös és Apáca pedig Barót felé gravitál(t), de néprajzi és kultúrtörténeti vonatkozásban is oda kapcsolódik.
A valós magyar történelmet feltáró kutatások eredményei és azokhoz kapcsolódó irodalmi alkotások, valamint visszaemlékezések közreadásában jeleskedő Tortoma Könyvkiadó a szerző Háromszéket bemutató útleírását négy kötetben szándékszik kiadni. Ezekből az első a tavaly jelent meg Alsó-Háromszék cím alatt, és a nyomdából most frissen kikerültet még két, Felső-Háromszéket és Orbaiszéket ismertető fogja követni.

A minőségi fényképekkel gazdagon illusztrált, a vidék földrajzi térképét is tartalmazó kiadvány négy fejezetre osztva bő száz oldalon mutatja be Erdővidéket, az egykor Felső-Fehér vármegye részét képező Székföldet és a már említett három falut. Az esetek többségében a címszavak utalnak a település jellegzetességére, hiszen ilyeneket olvashatunk közöttük: A kétnevű Nagybacon; Szárazajta, a mártírfalu; Károly herceg kedvenc helye, Zalánpatak; Bodos, ahol Budai József bölcsőjét ringatták; Kisbacon, Elek apó szülőfaluja; Az ásványvizekben gazdag Magyarhermány; Borvizéről híres Bibarcfalva.

Bevezetőjében a szerző Erdővidéket a Baróti-hegység, Déli-Hargita, Persány–Rika-hegység és Olt folyó völgye között elterülő, egységes földrajzi és néprajzi tájegységként határozta meg. Földjét a Barót, Kormos és Vargyas vize öntözi, amelyek Ágostonfalvánál ömlenek az Oltba. Legmagasabb csúcsa a Kakukk-hegy (1558m), amelyet a Nagy-Piliske (1374 m), Mitács (1280 m) és a Nagy-Murgó (1016 m) követ. Erdővidék mások mellett Apáczai Csere János (1625–1659) író, teológus a művelődés, tudományosság és nevelésügy erdélyi úttörője, Baróti Szabó Bálint (1739–1819) nyelvújító és költő, Benedek Elek (1859–1929) lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, meseíró és mesegyűjtő, Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) író, utazó, továbbá Borbáth Károly (1931–1980) történész, egyetemi tanár, a kommunizmus áldozata, Budai József (1851–1939) geológus, egyetemi tanár, pomológus, a Miskolci Növénynemesítő Intézet alapítója és Kriza János (1811–1875) néprajzkutató, unitárius püspök szülőföldje. Központja az egykori bányászváros, Barót.

Az útikalauzt a sepsiszentgyörgyi Diákboltban és LibriM könyvesboltban lehet megvásárolni.