Erdővágás a Zernye aljában

Az első kísérletet a nagyarányú kitermelésre a Horn és Morpurgó cég tette az 1880-as években, amikor a Papolc község határában levő, mintegy tízezer hektáros erdőséget megvásárolta Zathureczky Gyula és társai cégtől, és a Bászka völgyében 1888-ban létrehozta Gyulafalva fűrésztelepet. A későbbiek folyamán példáját több vállalkozó követte, s a következő, említésre méltó fakitermelő és -feldolgozó cégek létesültek megyénk területén: 1890-ban Jánosi Dávid és társai Zabola határában, a Schmidt-Ungár cég a Bászka völgyében, 1893-ban ifj. Ugron János gőzfűrésze Kovásznán, Bajkó Barabás és Izsák Dénes Barátoson, gróf Mikes Ármin gőzfűrésze Gelencén, 1894-ben a Farkas Lajos és társa cég Bükszádon, Sziklás József és társa Kézdivásárhelyen. Ezeken kívül kisebb kitermelő vállalkozások születtek Ojtozban, a Bodza vidékén. A kitermelt famennyiség Galacról, a Fekete- és Földközi-tengeren keresztül, az Ibériai-félsziget megkerülésével, a La Manche-csatornán át a Rotterdam-Rajna vonalon jutott el a kölni és düsseldorfi piacokra.

A Mikes család első gőzfűrésztelepét (gőzfűrész: gőzgéppel működtetett kör- vagy keretfűrész) özvegy gróf Mikes Benedekné építtette Zabolán, melyet 1890-ben a Zernye-havas szomszédságában levő Gelence-patak völgyébe helyezett át. Az időközben modernizált ipartelep teljes kapacitással 1893-ban kezdett működni, évenként 22-24 ezer köbméter faanyagot dolgoztak fel.

A Székely Nemzet 1903. dec.14-i száma arról tudósít, hogy gróf Mikes Ármin „nagyterjedelmű erdőségei kihasználása érdekében a romániai határszéltől Gelence községben fekvő fűrésztelepéig 10 kilométer hosszúságú sodronykötélpályát tervezett”, melyet a következő év márciusában hoz üzembe. Ugyanakkor „a gróf a gelencei fűrésztől a Brassó-Háromszéki vasútig vezető 16 kilométer hosszú erdei iparvasút építését is tervbe vette.” 1904 júliusában az ellenőrző bizottság elfogadta a tervezett vasút kijelölt vonalát: ez Gelence, Zabola, Haraly községek határán keresztül vezetett a Páva-Zabola és Imecsfalva megállók között létesítendő Zabola-Fűrésztelepig.

Alig egy év múlva, 1905.július 12-én került sor a vasútvonal ünnepélyes felavatására. Az új állomáson „a meghívott társaság a nemzetiszínű lobogókkal és fenyőgallyakkal feldíszített vonatra szállt fel, s végigutazott az új vasúton megvizsgálva annak minden létesítményét, az útgátjárókat, áteresztőket, hidakat, partvédő műveket” – írja a Székely Nemzet tudósítója a lap 1905. július 17-i számában. A gelencei fűrésztelepnél ünnepélyes fogadtatásban volt részük a vendégeknek, akiknek bemutatták a fafeldolgozás munkafolyamatát.

Mikes Ármin Gróf Mikes Erdőgazdasága és Fűrésztelepei Részvénytársaság néven szervezte újjá vállalkozását. Két évre rá már a Regátba eső erdőségek kitermelésére ott bejegyzendő cég alapítását tervezi Societatea anonimă pe acțiuni pentru exploatare de păduri néven úgy, hogy Mărășești-en fűrészgyárat létesítene, melyet 60 kilométer hosszú iparvasút kötné össze a kitermelendő erdőrésszel, ahonnan a kész árut Galacon keresztül juttatná el a világpiacra.

1911-ben létrehozza a Tișița konzorciumot, felvásárolja a Vrancea környéki erdőket. 1913-banmegépítik a Mărășești – Soveja –Lunca Largă keskeny nyomtávú fő- és mellékvonalakat, melyek összhossza 88 kilométert tett ki. Ezt a vonalat gazdasági okok miatt később megszüntették, és 1938-40 között lebontották. Hasonló sorsra jutott a zernyei telep is, 1941-ben már nem létezett.

József Álmos