2018. június 15., 00:262018. június 15., 00:26
A 19. század végén Háromszék vármegye területének közel kétharmadát erdőségek borították. Ekkor kezdődött el az nagymértékű kitermelés is, amely esetenként még ma is csodaszámba menő technikai megoldásokat alkalmazott. Sorozatunkban, korabeli fényképfelvételekkel illusztrálva a Mikes családnak a Zernye-havas szomszédságában működő, valamint az előbb Horn, majd Groedel tulajdonban levő kommandói fafeldolgozót és iparvasutat mutatjuk be.
Az 1899-ben Sepsiszentgyörgyön megjelent Háromszék vármegye. Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére című, megyénket bemutató nagyméretű, gazdagon illusztrált kiadványban olvashatjuk, hogy megyénk területének 60%-át erdőségek borítják. Tulajdonjogi szempontból ezek törvényhatósági, községi, egyházi, iskolai, közbirtokossági és nemesi felosztásba sorolhatók. A magántulajdont képező erdőkben a nagy távolság, a nehéz szállítási viszonyok és a korlátolt kitermelés miatt a 19. század végére nagy mennyiségű, ipari célokra felhasználható faanyag halmozódott fel, mely az erdők elhelyezkedés emiatt csak komoly szállítási berendezésekkel vált volna kitermelhetővé.
Az első kísérletet a nagyarányú kitermelésre a Horn és Morpurgó cég tette az 1880-as években, amikor a Papolc község határában levő, mintegy tízezer hektáros erdőséget megvásárolta Zathureczky Gyula és társai cégtől, és a Bászka völgyében 1888-ban létrehozta Gyulafalva fűrésztelepet. A későbbiek folyamán példáját több vállalkozó követte, s a következő, említésre méltó fakitermelő és -feldolgozó cégek létesültek megyénk területén: 1890-ban Jánosi Dávid és társai Zabola határában, a Schmidt-Ungár cég a Bászka völgyében, 1893-ban ifj. Ugron János gőzfűrésze Kovásznán, Bajkó Barabás és Izsák Dénes Barátoson, gróf Mikes Ármin gőzfűrésze Gelencén, 1894-ben a Farkas Lajos és társa cég Bükszádon, Sziklás József és társa Kézdivásárhelyen. Ezeken kívül kisebb kitermelő vállalkozások születtek Ojtozban, a Bodza vidékén. A kitermelt famennyiség Galacról, a Fekete- és Földközi-tengeren keresztül, az Ibériai-félsziget megkerülésével, a La Manche-csatornán át a Rotterdam-Rajna vonalon jutott el a kölni és düsseldorfi piacokra.
A Mikes család első gőzfűrésztelepét (gőzfűrész: gőzgéppel működtetett kör- vagy keretfűrész) özvegy gróf Mikes Benedekné építtette Zabolán, melyet 1890-ben a Zernye-havas szomszédságában levő Gelence-patak völgyébe helyezett át. Az időközben modernizált ipartelep teljes kapacitással 1893-ban kezdett működni, évenként 22-24 ezer köbméter faanyagot dolgoztak fel.
A Székely Nemzet 1903. dec.14-i száma arról tudósít, hogy gróf Mikes Ármin „nagyterjedelmű erdőségei kihasználása érdekében a romániai határszéltől Gelence községben fekvő fűrésztelepéig 10 kilométer hosszúságú sodronykötélpályát tervezett”, melyet a következő év márciusában hoz üzembe. Ugyanakkor „a gróf a gelencei fűrésztől a Brassó-Háromszéki vasútig vezető 16 kilométer hosszú erdei iparvasút építését is tervbe vette.” 1904 júliusában az ellenőrző bizottság elfogadta a tervezett vasút kijelölt vonalát: ez Gelence, Zabola, Haraly községek határán keresztül vezetett a Páva-Zabola és Imecsfalva megállók között létesítendő Zabola-Fűrésztelepig.
Alig egy év múlva, 1905.július 12-én került sor a vasútvonal ünnepélyes felavatására. Az új állomáson „a meghívott társaság a nemzetiszínű lobogókkal és fenyőgallyakkal feldíszített vonatra szállt fel, s végigutazott az új vasúton megvizsgálva annak minden létesítményét, az útgátjárókat, áteresztőket, hidakat, partvédő műveket” – írja a Székely Nemzet tudósítója a lap 1905. július 17-i számában. A gelencei fűrésztelepnél ünnepélyes fogadtatásban volt részük a vendégeknek, akiknek bemutatták a fafeldolgozás munkafolyamatát.
Mikes Ármin Gróf Mikes Erdőgazdasága és Fűrésztelepei Részvénytársaság néven szervezte újjá vállalkozását. Két évre rá már a Regátba eső erdőségek kitermelésére ott bejegyzendő cég alapítását tervezi Societatea anonimă pe acțiuni pentru exploatare de păduri néven úgy, hogy Mărășești-en fűrészgyárat létesítene, melyet 60 kilométer hosszú iparvasút kötné össze a kitermelendő erdőrésszel, ahonnan a kész árut Galacon keresztül juttatná el a világpiacra.
1911-ben létrehozza a Tișița konzorciumot, felvásárolja a Vrancea környéki erdőket. 1913-banmegépítik a Mărășești – Soveja –Lunca Largă keskeny nyomtávú fő- és mellékvonalakat, melyek összhossza 88 kilométert tett ki. Ezt a vonalat gazdasági okok miatt később megszüntették, és 1938-40 között lebontották. Hasonló sorsra jutott a zernyei telep is, 1941-ben már nem létezett.
József Álmos
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!