Erdőről a fák tövében

Csak a szemének hisz Csákány László, a Szemerja–Görgő Közbirtokosság elnöke, és erre biztatta azt a 208 közbirtokossági tagot is, akinek tulajdonrésze van az ő keze alatt. Illetve van is, meg nincs is. Ezt a furcsa tényállást a sajtónak, a jelenlévő alig öt tagnak és másik öt, erdőügyek felől érdeklődő jelenlévőnek is elmagyarázta, ugyanis ennyin fogadták el a meghívást a szombati nyílt napra, az éves beszámolót megelőző terepszemlére, amelyen informális keretek között eshetett szó erdőgazdálkodásról, környezetvédelemről. A hasznosat a kellemessel összekötve, szalonnasütés tett pontot a séta végére.

Bodor Tünde

2017. január 09., 16:202017. január 09., 16:20

Csak a szemének hisz Csákány László, a Szemerja–Görgő Közbirtokosság elnöke, és erre biztatta azt a 208 közbirtokossági tagot is, akinek tulajdonrésze van az ő keze alatt. Illetve van is, meg nincs is. Ezt a furcsa tényállást a sajtónak, a jelenlévő alig öt tagnak és másik öt, erdőügyek felől érdeklődő jelenlévőnek is elmagyarázta, ugyanis ennyin fogadták el a meghívást a szombati nyílt napra, az éves beszámolót megelőző terepszemlére, amelyen informális keretek között eshetett szó erdőgazdálkodásról, környezetvédelemről. A hasznosat a kellemessel összekötve, szalonnasütés tett pontot a séta végére.

 

Fogjuk a hidegre, hogy ennyin vagyunk – egyeztünk meg, majd elindultunk a Büdöskúttól a Pacéra. Azokon a kopasz dombokon, a forrás felett 70 éve még erdő volt, de a megmaradt 7 hektáros erdőre is tarvágási parancs volt kiadva, ezt még a kommunista időkből származó üzemtervvel is bizonyította Csákány. Hosszas huzavona után, egy 2 hektáros sávban történt kitermeléssel sikerült megmenteni a maradék 5-öt. Az államosítás alatt 1/3-dal csökkent a város erdőterülete.

Tilos beerdősíteni a használatlan legelőt

 – Akkoriban legelő kellett a 220 fős szemerjai csordának, még 12 éve is 120 tehén volt, ma egyetlen tehenet tartanak istállóban az említett városrészben. Paradox módon azonban törvény tiltja azt, hogy a valaha volt, most kihasználatlan legelőt, mint mezőgazdasági területet beerdősítsék. Pedig az erdő egészségre gyakorolt haszna háromszorosa a rajta levő fának, ugyanakkor védi a várost a huzattól, sőt szabályozza a csapadék irányát, mennyiségét is. A régi öregek tudták, hogy a városra az esők mindig Sugás felől jöttek, kivéve az utóbbi 10 évet. A 40-es években a Görgőn is levágták az erdőket, az akkori divat szerint fenyőt telepítettek oda, azok mára túlnőttek a lombhullatókon, és megállítják a csapadékfelhőket, amelyek így terhüket nagy kerülővel tudták csak letenni a város felett – magyarázta vezetőnk.

Ma már a hivatalok közötti kommunikáció csírájában létezik, a fakivágáshoz például környezetvédelmi engedély is kell, amelynek a megadásához összetettebb hatástanulmányt is kérhetnek. De még lenne tere a fejlődésnek…

 

Életet menthet az erdészeti térkép

 

– Az erdészeti térképek a legkomplexebbek, ahol a parcellák, alparcellák határait különböző, festett jelzésű fák jelzik – magyarázta a közbirtokossági elnök. – Állami pénzekből komoly szervezetek vannak fenntartva, például a hegyimentő-szolgálatok, turisztikai szervezetek, de az erdészeti térképeket nem kérik, nem használják.

Tényleges esettel is szemléltette, hogy mit jelenthet a kommunikáció. Amikor egy kislány eltévedt az erdőben, csak hossza keresés után jutott eszébe valakinek, hogy megkérdezze őt, az erdészt, nem tudna-e segíteni. A telefonon elérhető kislánnyal beszélgetve elvezette őt egy ilyen jelzett fához, amelynek a koordinátáit pontosan rögzítette a térkép, így a mentőcsapatoknak már könnyű dolguk volt.

 

Kié az erdő?

Rövid sétára indultunk, mely azt hivatott szemléltetni, milyen tevékenysége volt a közbirtokosságnak a múlt évben. Illetve a Hatod Magánerdészetnek, amely ezeket a munkálatokat elvégzi, a törvénykezés újabb furcsasága ugyanis, hogy a közbirtokosságnak mint tulajdonosnak nincs joga kezelni a tulajdonát, azt szerződés alapján egy magánerdészet kell elvégezze szigorú üzemterv alapján, tízévenként nagyon aprólékosan.

A közösségi hálón sokszor posztolnak megpocsékolt fákról, erőrészekről fényképet a természetbarátok, és akkor azt írják, „az erdőnk”. Amikor az erdő hasznáról, az általa nyújtott javakról van szó, akkor mindenki tulajdonosnak érzi magát, amikor azonban szóba jönnek a költségek, az őrzésé, az adóké, a kezelésé, az üzemtervé, akkor azt mondják, „az övék, fizessenek” – kifogásolta az erdész.

Megtudtuk, a Szemerja–Görgő Közbirtokosság erdeinek nagy része aránylag fiatal, tehát nem vágásérett lombhullató erdő, tőről sarjadt, értéke így kisebb, másik része pedig fenyves, tehát az abból származó jövedelem alig fedezi az előbb említettekre való összegeket. Csak gyérítésből származó fákat szabad kivágni, ezek mennyiségét szigorúan szabályozza a törvénykezés, az a számítógépes program, amely a farakományok szállítási kódjait generálja, leáll, amikor az aktákban a kitermelhető famennyiség elérte az üzemtervben szereplő mennyiséget. Az erdő – legalábbis az, amiről itt beszélünk – nemhogy jelentős jövedelmet generálna tulajdonosának, de alig önfenntartó. És ha a fát – nyilván a nagyobb értékű tűzifát, vagy épületfát – eladják a területről, akkor még a lehullott ágakat sem viheti ki úgy a tulajdonos, hogy ne kockáztatna börtönt.

 

Tetten ért fatolvajok

 

Fiatal, 6 éve ültetett tölgyes ültetvény mellett mentünk el. Sűrűn egymás mellett álltak a fácskák, „azért, hogy törekedjenek a fény felé, egyenesen és magasra nőjenek, ne bokrosodjanak” – magyarázta vezetőnk. Pár lépéssel odébb nem várt életképbe botlottunk, mely azonban nem is ért meglepetésként: 3–4 roma szedett össze egy szekérre való karvastagságú ágat, de vágtak is a tőről sarjadt fiatalabb fácskákból. Ezúttal nem voltak agresszívek, mint az gyakran megesik, de ez mégiscsak illegális művelet, Csákány László jelentette a hegyi csendőrségnek az esetet, azok pedig eljártak az elkövetőkkel szembe. A szekeret s az ágat lefoglalták, (de nem hosszú távra), az elkövetők ellen eljárást indítottak.

Ezen a megélhetési bűnözésen túl, tágabb összefüggésbe helyezve a dolgokat, az erdők fogyását a nagy kereslet generálja, viszont a fogyasztói igényeket a marketinggel úgy alakítják, hogy ne a 3–4 nemzedéket megérő, tömör fából készült bútorokat vásárolják az emberek, hanem a préselt lemezből készült modern dolgokat. Egyes uniós államokban egyre inkább olyan nagykapacitású gépeket használnak, amelyek egyenesen aprítékot termelnek, tehát véletlenül sem deszkát.

Az idén meggyérített fiatal bükkös mellett elhaladva elérünk ahhoz a nagyon fiatal csemetéshez, amelyet a 2014 telén az ónos eső miatt kitöredezett, (haszon nélkül) kitermelt erdő helyére ültettek nagy közösségi összefogással, sok önkéntes odaadó munkájával. Itt zárult a körút, megsült a szalonna, megmelegedtünk a tűz mellett, és a mai nap tanulságaival, a téli erdő szépségével töltekezve indultunk haza.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 08., hétfő

Septemberfest puliszkával, főzőversennyel

Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.

Septemberfest puliszkával, főzőversennyel
Septemberfest puliszkával, főzőversennyel
2025. szeptember 08., hétfő

Septemberfest puliszkával, főzőversennyel

2025. szeptember 06., szombat

Huszár- és katonadal-találkozó

Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.

Huszár- és katonadal-találkozó
Huszár- és katonadal-találkozó
2025. szeptember 06., szombat

Huszár- és katonadal-találkozó

2025. szeptember 06., szombat

Több mint kétezer előkészítős kap ajándék iskolatáskát

Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.

2025. szeptember 05., péntek

Septemberfest – 2025

Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.

Septemberfest – 2025
Septemberfest – 2025
2025. szeptember 05., péntek

Septemberfest – 2025

2025. szeptember 05., péntek

Egy ékszerdobozt kaptak a sepsiszentgyörgyi, sajátos nevelési igényű gyermekek

Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.

2025. szeptember 04., csütörtök

Ezután csak telefonon keresztül lehet fizetni a parkolásért Sepsiszentgyörgyön

A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban. 

2025. szeptember 03., szerda

A szekerekre is vonatkoznak a forgalmi szabályok

A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.

A szekerekre is vonatkoznak a forgalmi szabályok
2025. szeptember 03., szerda

Még egy tanévnyi áldozat a Váradi József iskola megújulásáért

Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.

2025. szeptember 02., kedd

Visszatérnek az iskola területére a sepsiszentgyörgyi román diákok

A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.

Visszatérnek az iskola területére a sepsiszentgyörgyi román diákok
2025. szeptember 02., kedd

Kitüntették a sepsiszentgyörgyi heraldikust

Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.

Kitüntették a sepsiszentgyörgyi heraldikust