Elüldözi a magánnyugdíj-alapokat Romániából a kormány "kapzsisági" rendelete

A visszavonulást fontolgatják a román piacról a kötelező magánnyugdíj-járulékokat kezelő alapok a bukaresti kormány "kapzsisági" rendelete miatt - közölte Valentin Lazea, a román jegybank vezető közgazdásza hétfőn.

Székely Hírmondó

2019. február 26., 10:332019. február 26., 10:33

A szakértő a Bukaresti Értéktőzsdének (BVB) a román tőkepiacról rendezett nemzetközi konferenciáján beszélt a bukaresti kormány tavaly december végén váratlanul meghozott, január elsejétől már hatályos 114-es számú sürgősségi rendeletének hatásairól. A bankokra "kapzsisági illetéket", a távközlési- és energiaszektort többletadóval sújtó jogszabály érzékenyen érinti a magánnyugdíj-alapokat is.

A rendelet a korábbi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentette az alapok által visszatartható kezelési költséget, ugyanakkor drasztikusan megemelte a velük szemben támasztott törzstőke-követelményeket.

Lazea szerint a rendelet értelmében még ebben az évben 800 millió eurónyi törzstőke növelést kellene végrehajtania a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapnak, ami 11-szerese jelenlegi törzstőkéjüknek és kétszerese annak a bruttó összegnek, amit az utóbbi 11 évben a járulékbefizetésekből hozzájuk irányítottak. Másfelől a sürgősségi rendelet 70 százalékkal csökkenti a felszámítható kezelési költségeket. Ilyen körülmények között a jegybankhoz érkezett jelzések szerint az alapok túlnyomó többsége, de "az sincs kizárva, hogy mind a hét", a román piacról való kivonulást fontolgatja - állította a román nemzeti bank képviselője.

Bár a bukaresti szociálliberális kormány képviselői következetesen cáfolták, hogy meg akarnák szüntetni a nyugdíjrendszer második pillérét, a magánszférára bízott források némiképp már csökkentek, tavaly januártól ugyanis a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz a korábbi 5,1 százalék helyett.

A nyugdíjrendszer második pillére jelenleg hétmillió befizető tízmilliárd eurót közelítő megtakarítását jelenti. A pénz több mint 60 százalékát az alapkezelők államkötvényekbe fektették, 19 százalékát pedig részvényekbe. A nyugdíjalapok kétmilliárd eurónyi portfóliójukkal a román pénzpiac fő befektetőinek számítanak - mutatott rá a bukaresti konferencián a román jegybank vezető közgazdásza.

(MTI)