Előnyök és hátrányok

A külföldi egyetemeken való hosszabb–rövidebb tanulás tekintetében Magyarország az Európai Unióban az utolsó helyen áll, ugyanis a felsőoktatás hiányosságai miatt kevés, az anyaintézmény által elismert „kreditet”, vagyis a tanulmányi teljesítményét tükröző pontot szerezhetnek. (Ami növeli az oklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányi időt szer. megj.) Éppen ezért, csak azok a diákok élnek az Unió által kidolgozott és a mozgást biztosító Erasmus-program lehetőségével, akik otthon évet tudnak halasztani. Magyarán bizonyos ideig felfüggesztik a tanulmányaik folytatását – jelentette ki felvezetőjében a beszélgetést irányító Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok magyarországi biztosa.

Románia lényegesen jobban áll az Erasmus-program kihasználásának tekintetében, azonban a kimenő diákok száma jóval meghaladja az ide érkezőkét. Ennek fő oka az angol, német, francia nyelvű kurzusuk krónikus hiánya, amin csak az oktatók idegennyelv-ismeretének a növelésével lehetne változtatni. Ennek érdekében a Sapientia plusz jövedelmet fog biztosítani az angolul előadó tanárok számára. A magyar tanulók számára viszont plusz lehetőséget jelent, hogy az Erasmus-program már unión kívüli államokra, köztük Szerbiára és Ukrajnára is kiterjed, mert így a Kárpát-medencén belül megnőtt a mozgásterük. Ehhez ugyanakkor hozzájárul a magyar állam által létrehozott és működtetett Makovecz-program is – világosította fel a hallgatóságot Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusi tagja és kolozsvári karának dékánja.

A Partiumi Keresztény Egyetem rektor helyettese, Flóra Gábor a térség magyar diákjainak már a középiskolában megkezdődő tömeges Magyarországra özönlésére hívta fel a figyelmet, mely az esetek többségében ottani letelepedéshez vezet. Ennek okaként elsősorban a román érettségitől való krónikus félelmet jelölte meg, ami a nyelv oktatásának nem megfelelő voltára vezethető vissza. A jelenség következtében pedig nemcsak a magyar tanintézmények maradnak diákok nélkül, hanem a népesség létszáma is folyamatosan csökken.

Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora beszámolója szerint a mozgás biztosítására szánt uniós összegek növelése intézményük esetében a külföldön tanuló diákok és előadó tanárok számának növekedését eredményezte, de örvendetes módon hozzájuk is egyre több diák érkezik, főleg Magyarországról. Jelenleg azon dolgoznak, hogy Erdélyből, a Vajdaságból és Kárpátaljáról is vonzzanak hallgatókat.

Amint azt Orosz Ildikótól, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorától megtudhattuk, náluk szintén a magyar diákok tömeges, anyaországban történő továbbtanulása okoz gondot. Ezt a létszámcsökkenés miatti negatív folyamatot esetükben ráadásul az ukrán diákok beözönlése is tetézi, ők ugyanis állampolgári jogaikra hivatkozva ukrán nyelvű oktatást követelnek a magyar állam által fenntartott intézményben.

Kádár Magor, a Kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetem docense a magyar és főleg a székely diákok hiányos, vagy teljes mértékben hiányzó román nyelvtudását jelölte meg a legnagyobb gondként, mert ez a szülőföldön való érvényesülési lehetőségeik nagymértékű beszűküléséhez, és ebből kifolyólag a Magyarországon, vagy más uniós államokban történő letelepedéshez vezet. Más idegen nyelvet ugyanis a románnál könnyebben elsajátítanak. Véleménye szerint ezen áldatlan helyzetet csak a román nyelv oktatásának és a diákok hozzáállásának gyökeres megváltoztatásával lehet felszámolni.