Ellentmondásos szabályozás

A szabályozás ellentmondásaira világított rá megkeresésünkre Constantinescu Herman, a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum igazgatója. – Lényeges leszögezni, hogy az említett újdonságot nem az új tanügyi törvény, hanem az iskolák működési szabályzatának keretmódszertana tartalmazza. Előbbinek a vitája még zajlik, és 2023-tól fog érvénybe lépni, utóbbinak a 2020-as legutóbbi változatát módosították. Nem újították meg viszont a tanulói rendszabályzatot, annak legutolsó változata él, tudtommal a 2016-os, amely még részletezi annak menetét, hogy miként lehet a diákot „kicsapni”, a két dokumentum összehangolása még várat magára. A „kicsapás” a továbbiakban nem opció tehát, kivéve a posztliceális oktatást. Iskolánkban nagyon ritkán fordult elő, hogy egy diákot kicsapjanak, alig 1–2 eset volt az utóbbi években, minden alkalommal végigvittük a pontosan rögzített, bonyolult procedúrát. Fegyelmezési eszközként a kis magaviseleti jegy (a tantestület megszavazhatja, hogy 5-ös magaviselettel évismétlő legyen a diák), a pótvizsga, megbuktatás marad. Lehetőség van továbbá arra, hogy a tanulót áthelyezzék másik iskolába, ebben az esetben is szükség van az elbocsátó és a befogadó intézmény jóváhagyására, de ez az eljárás nem alkalmazható szankcióként. Súlyos kihágás, testi sértés esetén pedig az érvényes jogszabályok mentén indul rendőrségi kivizsgálás – részletezte az intézményvezető.

Sztakics Éva, a Székely Mikó Kollégium igazgatója elmondta: idéntől kötelező a 12 osztály, de ez a törvénykezés nagyon egyoldalú, ugyanis vannak esetek, amikor a diák nem felel meg a közoktatás feltételeinek, és az áthelyezésen csak nehezen lehet változtatni. Vannak diákok, akik különleges bánásmódot kell kapjanak, viszont az iskolaváltás csak akkor lehetséges, ha szakemberek felmérték a tanulót, illetve ha a szülő is beleegyezik. Bár fontos az integrálás, és az uniós elvek is azt kérik, hogy segítsék a diákokat, ez nálunk nem egyszerű – vázolta az igazgató. Mint mondta, külföldön a gyerek érdekeit nézik, a pedagógusok mellé ilyen esetben mindig rendelnek valaki mást is, aki segíti, felügyeli a tanulót, de ez nálunk nincs meg. Az intézményvezető szerint fontos lenne ezeket a problémákat áthidalni és áldozni a szakemberek segítségére, mert csak így működhet a segítség a figyelemzavaros, diszkalkuliás, diszgráfiás vagy diszlexiás diákok esetében. Az új törvény pénzügyi ösztönzést is megenged ezekben az esetekben ösztöndíj formájában, ami talán egy jó oldala lehet a dolognak – részletezte. A fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban azt mondta, a Mikóra nem jellemzőek a súlyos kihágások, kisebb gondok, lógások adódnak, de ezeket megoldják, szó sincs kicsapásról.

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban az elmúlt években sem volt példa arra, hogy kicsapjanak egy diákot az intézményből. – Az azt megelőző lépések megtörténtek néhány esetben, úgymint a magaviseleti jegy lehúzása vagy a szülők írásbeli értesítése, de a kicsapásra nem került sor az elmúlt tanévek során sem – mondta Becsek Éva iskolaigazgató. Az intézményvezető úgy véli, meg kell találni azokat a lépéseket, amelyekkel rá lehet vezetni a diákot, hogy milyen fontos számára az iskola, az oktatás, ezzel motiválva arra, hogy betartsa a szabályokat. – Egy rossz magaviseletű diák esetében fontos a következetesség, a szabályok betartása, hiszen így el lehet jutni egy viszonylag jó oktatási hangulat kialakításához – tette hozzá.

Fotó: Haáz Vince