Együtt erősek vagyunk

Dr. Lomnici Zoltán jogásszal, az Emberi Méltóság Tanácsa nevű civilszervezet vezetőjével kis híján egy esztendeje beszélgettünk, a Gelencén tett látogatása alkalmából. Az akkor elhangzottak pedig mára sajnos még időszerűbbé váltak.

– Elnök úr, milyen céllal hozta létre az Emberi Méltóság Tanácsát?
– Hogy azok az igazságtalanságok, melyek a magyar nemzet tagjait a történelem folyamán és különösen a 20. században érték, soha többé elő ne fordulhassanak.

– Kik tartoznak a szervezet tagjai közé?
– Miután 2009-ben megfogalmaztam az emberi méltóságért felhívást, néhány nap alatt az összes magyar történelmi egyház és parlamenti párt, valamint 17 ezer tisztségviselő, illetve magánszemély csatlakozott hozzá.

– Melyek a legfontosabb célkitűzéseik?
– Az elszakított nemzetrészek sérelmet szenvedett tagjainak jogi védelme.

– Mit gondol, migránsügyben engedni kell-e Magyarországnak?
– Lévén, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke voltam és jelenleg is bíró vagyok, politikai kérdésekkel nem foglalkozom, de azt megjegyzem, hogy nagy uralkodóink legfontosabb törekvése a határok megvédése és az ország függetlenségének megőrzése volt. Ebből viszont a mindenkori magyar vezetőknek le kell vonni a megfelelő tanulságokat.

– Van-e szükség változásra az Európai Unió bevándorlási politikájában?
– Meggyőződésem szerint igen, mert, ha nem fékezik meg a migránsáradatot és a következtében felerősödött terrorizmust, akkor a gyerekeink és unokáink jövője nem lesz biztonságban. Éppen ezért biztos vagyok abban, hogy a józanész előbb vagy utóbb felülkerekedik.

– Mi, egyszerű polgárok hogyan tudnánk ezt elősegíteni?
– A civil társadalom felelős szerepvállalásával, de esetünkben a határokon átnyúló összefogás is elengedhetetlen. Így, ha az anyaországban, Erdélyben, vagy az elszakított területek bármelyikén bántanak egy magyart, az minden nemzettársának kell, hogy fájjon, és az érdekében fel kell emelje a szavát. Együtt ugyanis sokkal erősebbek vagyunk, mint szétszaggatva, amint azt a történelmünk már számtalanszor bebizonyította. Ennek tudatosításában, valamint a diszkriminatív intézkedések nyilvánosságra hozatalában pedig a médiának fontos szerep és fokozott felelősség jutott.

– Ismeri a terrorizmussal vádolt kézdivásárhelyi fiatalok, Beke István és Szőcs Zoltán ügyét?
– Természetesen.

– Mit lehet tenni az igazság érvényesítése érdekében?
– Nyilván az ügyvédeik is tudják, hogy miután az összes belföldi jogorvoslati lehetőséget kimerítették, a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulhatnak. Fontosnak tartom ugyanakkor a nemzetközi figyelem felkeltését is a történtek iránt. Ebben viszont a közös és tömeges fellépésnek elengedhetetlen és meghatározó szerepe van. A politikai nyomásgyakorlást ugyanis csak így lehet semlegesíteni. Éppen ezért ezt minden olyan esetben ajánlom, amikor nyilvánvaló, hogy etnikai alapú diszkrimináció folyik, és egy népcsoportot a jog eszközeivel próbálnak megfélemlíteni.