Egyre drágább az élet

Szász Levente, a kutatási projekt vezetője, a BBTE prodékánja rámutatott: előrejelzéseik szerint az infláció szeptemberben tovább emelkedett, és éves szinten elérte a 15,9%-ot rátát. A hazai átlagbér növekedési üteme pedig jóval az inflációs ráta alatt marad, ami azt jelenti, hogy reálértéken a bérek egyre kevesebbet érnek, így a lakosság vásárlóereje jelentősen csökken. Hozzátette: az év végéig további infláció-emelkedésre számíthatunk, de egyre lassuló ütemben, és van rá esély, hogy 2023 végére ismét egyszámjegyű inflációra, azaz a 10%-os küszöb alá csökken a pénzromlás üteme. Elemzésük szerint az egy évvel ezelőttihez képest a fogyasztói árindex az élelmiszerek esetében 19,12%-kal, a nem élelmiszerek esetében pedig 16,61%-kal emelkedett. A legnagyobb mértékben a gáz ára emelkedett, több mint 70%-kal. A pékáruk és cukrászati termékek ára 25,3%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, a liszt közel 35%-kal drágult, a kenyér ára pedig 26,58%-kal emelkedett.

Miközben az árak emelkednek, a fizetések terén csökkenésről érkeztek adatok. Ez szerint idén augusztusban az országos nettó (kézbe kapott) átlagkereset 3933 lej volt, ami 42 lejjel (-1,1%) kevesebb, mint egy hónappal azelőtt. Augusztusban az országos bruttó (adózandó) átlagkereset 6348 lej volt, ami 57 lejjel (-0,9%) alacsonyabb, mint júliusban volt. Ugyanakkor a különböző ágazatok közötti bérkülönbségek igen nagyok lehetnek! A PwC Románia által végzett bérfelmérés szerint a magánvállalatok körében a bruttó bérek idén átlagosan 12%-kal emelkedtek, ami 15 éve a legmagasabb arány, mivel a vállalatok megpróbálják kompenzálni a rekordszintű inflációt, jövőre pedig a vállalatok becslése szerint átlagosan 9,3%-kal emelik a fizetéseket. Oana Munteanu, a PwC igazgatója arra mutat rá, hogy az idei béremelések sok ágazatban sokéves rekordot is meghaladtak és mégsem tudták ellensúlyozni a pénzromlás mértékét.

Mind a globális, mind a romániai inflációt az energia- és az élelmiszerválság uralja, a háború ezen a két fő termékkategórián keresztül érezteti negatív hatását. Oroszország továbbra is fontos beszállítója az energiatermékeknek, és a katonai konfliktusban érintett két ország jelentős termelője az agrár-élelmiszeripari termékeknek, különösen a gabonaféléknek, a napraforgóolajnak és a műtrágyának. Ráadásul az energiaárak emelkedésének közvetett hatása is van, hiszen a hazai élelmiszeripar nagymértékben függ az energiatermékek költségeitől, így az energiaárak emelkedése közvetve az élelmiszerárak emelkedésében is megjelenik – magyarázza Szász Levente.

A Joint Research Center jelentése szerint Romániában a legalacsonyabb jövedelmű lakosság jövedelmének több mint háromnegyedét költi élelmiszerre és energiára, ami a legmagasabb arány az EU-ban, és az áremelkedés következtében Románia továbbra is a legmagasabb abszolút szegénységi rátával rendelkező ország marad az Európai Unióban. Hazánkban az élelmiszerre és energiára fordított kiadások együttes aránya 76,4%.

Fotó: economedia.ro