Egyesítenék a MOGYE-t

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata egyhangú döntést hozott arról, hogy ellenzi a MOGYE és a román nyelven oktató állami Petru Maior Egyetem egyesítését – tájékoztatta az MTI-t kedden Nagy Előd, a MOGYE rektorhelyettese, írja az MTI.

A két egyetem szenátusa várhatóan ma fogad el olyan határozatot, mely elindítja az egyesítés folyamatát. A 2019 őszére tervezett tényleges egyesüléshez az oktatásügyi tárca jóváhagyása is szükséges. A magyar tagozat képviselői korábban szakvéleményt készítettek az egyesülési tervről, majd látván, hogy szempontjaikat figyelmen kívül hagyták, kivonultak a két egyetem közös egyesítési bizottságból. Hétfő este Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora találkozott a magyar tagozattal, és válaszolt a feltett kérdésekre, de nem sikerült meggyőznie a magyar oktatókat. Az ezt követő tagozati gyűlésen egyhangú döntés született arról, hogy a szerdai szenátusi ülésen a magyar tagozat az egyetemegyesítés ellen szavaz.

Nagy Előd, a MOGYE magyar rektorhelyettese az MTI-nek elmondta, a hétfő esti megbeszélésen a rektor arról tájékoztatta őket, hogy az egyetemegyesítés voltaképpen a Petru Maior Egyetem bekebelezésével történne, az új intézmény a tervek szerint a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Műszaki és Tudományegyetem nevet kapná. A rektorhelyettes szerint nem kaptak érdemi választ azokra az aggályokra, hogy miként lesz biztosítva az egyetem multikulturális jellege. A 2011-ben elfogadott tanügyi törvény ugyanis tételesen megnevezi azokat az egyetemeket, amelyek a kisebbségek nyelvein is oktatnak, és külön előírásokat fogalmaz meg számukra. A MOGYE is szerepel a törvényben a multikulturális egyetemek felsorolásában, a névváltozás azonban kétessé tenné az egyetem státusát.

Amint Nagy Előd elmondta, a rektor azzal érvelt, hogy az egyesítés által a MOGYE megmaradna mint jogi személy, csupán a neve módosulna. A kidolgozott terv annyit pontosít, hogy az új intézmény multikulturális egyetem marad, és „konzerválni igyekszik” a magyar oktatási vonalat. „Ezt mi messzemenően kevésnek tartjuk” – jelentette ki Nagy Előd. Hozzátette, az egyesülés utáni egyetem döntéshozó testületében, a szenátusban a rektor számítása szerint 21,7 százalékot tennének ki a magyarok, a magyar tagozat számításai szerint ez az arány 18 százalékos lenne. A vezető tanácsba valószínű, hogy csak rektorhelyettest küldhetne a magyar tagozat, ami kevés lenne az érdekérvényesítéshez.

Az MTI kérdésére, hogy egy új kezdet nem zökkenthetné-e ki a jelenlegi patthelyzetből a magyar orvos- és gyógyszerészképzés ügyét, Nagy Előd elmondta, a magyar tagozat oktatói nem bíznak ebben. Hozzátette: a MOGYE immár hét éve elutasítja, hogy életbe léptesse a tanügyi törvénynek a magyar tagozat önálló döntéshozására vonatkozó előírásait. Kevéssé valószínű, hogy egy román intézménnyel való egyesülés ebben előrelépést hozhatna. Nagy Előd arra is kitért, hogy a MOGYE román oktatói között is vannak, akik ellenzik az egyesülést, de nem lehet tudni, hogy a szerdai szenátusi ülésen milyen mértékben tudják befolyásolni a döntést.