Diákhitel külföldre

A diákhitel bevezetésének tervét Mara Mareş, a miniszterelnöki hivatal államtanácsosa jelentette be, és elmondta: a jogszabály-tervezet szerint a külföldön tanuló fiatalok a kiadásaik finanszírozására használhatják fel a román állam által biztosított diákhitelt, amit viszont csak abban az esetben kellene visszafizetniük, ha külföldi tanulmányaik végeztével úgy döntenek, nem térnek haza. A támogatottaknak a lediplomázás után egy-két évük lenne arra, hogy eldöntsék, hol kívánják kamatoztatni tudásukat. Ha úgy döntenek, hogy hazatérnek, akkor nem kell visszafizetniük a diákhitelt.

Mara Mareş szerint szabályozni fogják, hogy melyik egyetemek esetében igényelhető a diákhitel. Vagy egy globális egyetemi toplistát határoznak meg, vagy kiválasztják a célországokat, és azon belül is a legjobb 3-5 egyetemet. Becslések szerint meghaladja az 50.000-et a külföldi egyetemet végző romániai diákok száma.

Nem szerencsés a hazai egyetemeken tanuló fiatalokat hátrányosan megkülönböztetni azokkal szemben, akik külföldön tanulnak, hiszen minden egyetemistának hatalmas segítség lenne a diákhitel, véli Soós Anna. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese szerint hasznos lenne, ha Romániában is létezne a diákhitel, hiszen a hazai nagyvárosokban költséges az élet, ezért sokan az egyetemi éveik alatt kénytelenek munkát vállalni, ami a tanulmányaik rovására megy.

Soós úgy véli, nulla az esélye annak, hogy a külföldön egyetemet végző fiatal hazatérjen az országba, és ezt nem ösztönzi jobban az sem, ha az államtól kapott hitelt vissza kell fizetnie, hiszen talál olyan jól fizető állást, hogy törlessze a kölcsönt. A rektorhelyettes szerint a kezdeményezés nem segít abban, hogy a hazai munkaerőt megőrizzék. Rámutatott: az sem egyszerű, hogy a hazai egyetemi központokból hazatérésre bírják a fiatalokat, ezért arra kellene támogatási rendszert kidolgozni, hogy ha egy fiatal az egyetem elvégzése után hazatér, ne kelljen visszafizetnie a diákhitelét.

Dávid László, a Sapientia EMTE szenátusának elnöke szerint nem szabadna különbséget tenni a hazai és a külföldi egyetemeken tanulók támogatása között, hiszen ezáltal az oklevelek között is különbséget tesznek, és arra ösztönözhetik a tehetséges fiatalokat, hogy inkább válasszák a külföldi egyetemeket, mert akkor olyan támogatást kapnak, amire az itthoni hallgatók nem jogosultak.

Oltean Csongor, az ifjúsági és sportminisztérium államtitkára is az itthon tanuló diákok hátrányos megkülönböztetésére hívta fel a figyelmet: „figyelni kell arra, hogy a kezdeményezés ne legyen diszkriminatív, hiszen az itthon maradók jogosan tehetik fel a kérdést, miért úgy akarnak külföldről hazahozni fiatalokat, hogy őket közben nem segítik diákhitellel vagy kedvezményes hitellel”. Hozzátette: találkozókat szerveznek az ifjúsági szervezetekkel, és intézményes szintre viszik a javaslataikat.