Demokrácia-harcos

Amikor a 24.hu, a Telex, az RTL, az Olkt, a Nyugatifény s hadd ne soroljam az összes baloldali propaganda-orgánumot, egyszerre próbálja nevetségessé tenni egy kormánypárti politikus kijelentését, akkor tudhatjuk, hogy jó eséllyel valaki fején talált a szöget a nemzet oldalon.

Így áll a helyzet most is Szíjjártó Péter külügyminiszter azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint nem kell az amerikai „barátainknak” (az irónia kifejezését célzó idézőjel tőlem – BZSA) az Orbán Viktor vezette Fidesztől félteni, hiszen a miniszterelnök demokráciaharcos, aki a legkeményebben lépett fel a kommunistákkal szemben, s már a rendszerváltás előtt követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.

Arra nincs tér e kis rovatban, hogy részletesen kifejtsük, mekkora észveszejtő abszurdum, hogy a csalással és a sajtószabadság megcsúfolásával hatalomra jutott Biden-adminisztráció külügyi vezetője aggódik a magyar sajtószabadságért, elég csak arra utalni, amit a minap tudhatott meg a világ a CNN valódi céljairól és működési elveiről egy rejtett kamerás felvételnek köszönhetően.

Szijjártó Péter találó kijelentésére viszont érdemes visszatérni. Ugyanis Orbán Viktor nemcsak 1989 előtt volt „demokrácia-harcos”, amikor kockázata volt kiállásának, amikor nem lehetett tudni, hogy a kommunista rezsim dominószerűen dől majd össze Kelet- és Közép-Európában, hanem ma is az.

G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című új könyve kapcsán elmondta: „A régi szabályok érvénytelenítésével egy új rend korszakába léptünk: Orbán Viktor politikájának kulcsa, hogy meg tudott maradni az emberek mellett, nemzeti ügyekre építő kormányzással nyerve meg a társadalom többségének támogatását.” Mindezt pedig úgy, hogy határozottan fellépett a globális világhatalom nemzetromboló törekvéseivel szemben, legyen szó a gender-lobbi nyomulásáról, a családok védelméről, vagy az egész fehér keresztény kultúrát fenyegető migráns-invázióról.

Orbán ma ismét kockázatot vállal a demokratikus elvek, s a magyar nemzeti érdekek védelmében egy diabolikus hatalmi képződménnyel szemben, mely sokkal erősebb, erkölcstelenebb, képmutatóbb és embertelenebb, mint a nyolcvanas évek végének Szovjetuniója.

Lehet-e találóbb megnevezés erre, mint az, hogy „demokrácia-harcos”?