De mit szólnak az oroszok?

Száz év telt el azóta, hogy Besszarábia úgymond egyesült Romániával. Ez alkalomból Kisjenőben (Chișinău) nagyméretű megemlékezést tartottak, amin a tüntetők egy centenáriumi egyesülési kiáltványt (Proclamație a Marii Adunări Centenare) fogadtak el. A dokumentum szerint Besszarábia Romániával való egyesülése az egyetlen járható utat képezi a Prut és a Dnyeszter között élő románság túléléséhez.

A vasárnapi eseményt nagy felhajtás övezte, a Nagy Nemzetgyűlés Terére 130 polgármester jelezte érkezését, hogy aláírja az (újra)egyesülési kiáltványt. A moldáv politikum mellett szép számban voltak jelen romániai politikusok is, többek között Traian Băsescu korábbi államfő, Titus Corlăţean szenátor, Ludovic Orban és Dan Barna, a liberálisok (PNL) és a Románia Megmentéséért Szövetség (USR) vezetői.
Jelzésértékű, hogy a szomszédos köztársaság kormányának képviselői nem jelentek meg az eseményen! Sőt ma, az „egyesülés” tulajdonképpeni évfordulóján sem tartanak semmiféle hivatalos megemlékezést, ugyanakkor a szocialisták pártja azt kérvényezte, hogy a hatóságok lépjenek fel „a szomszédos országból érkező provokátorok” ellen.
Băsescu a kisjenői gyűlésen felszólította (!) a bukaresti és az ottani parlamentet, hogy a legrövidebb időn belül fogadjanak el nyilatkozatot az újraegyesülésről. Megismételte egy nappal korábbi kijelentését, miszerint „Sztálin és Hitler akarata szerint, a Ribbentrop–Molotov egyezség szelleme szerint élünk”, s úgy ítélte meg, hogy egyedül a románok nem voltak képesek megszabadulni a paktum következményeitől.
A helyzet viszont korántsem ennyire egyszerű, az egyesülés kérdése nagyon érzékeny téma Kisjenőben, mert mindenki nem osztja Băsescu elképzeléseit: úgy vélik, a moldávoknak is az Unióban a helyük, de külön nemzetként. Különösebben nem rokonszenvez az egyesülés gondolatával az orosz lakosság, mi több, Igor Dodon államfő szerint a törekvés oda vezethet, hogy „Moldova Köztársaság első számú ellenségei a románok lesznek”.
Vélhetően a Kreml örömindexe sem a maximumon áll ilyen hírek hallatán, és nem kell megfeledkezni arról sem, hogy az oroszok milyen gyorsan léptek a Dnyeszter-menti Köztársaság ügyében: az 1990. szeptember 2-án függetlenedő, majd a moldávokkal 1992. március 2-a és július 21-e között háborúba keveredő megyényi területen a mai napig orosz „békefenntartók” állomásoznak. Az oroszok általában nagyon érzékenyen reagálnak arra, amikor valamely nemzetrészüket veszély fenyegeti (elég, ha csak a Krím-félszigetre gondolunk), és valószínűleg azt sem díjaznák, hogy egy újabb NATO-taggal lennének tőszomszédok. Pláne, hogy a románoknak több alkalommal sikerült megsérteni Dmitri Rogozin orosz miniszterelnök-helyettest, aki egy ízben azt ígérte, legközelebb TU-160-as nehézbombázóval látogatja meg mioritikus tájainkat… <<

Egy, az egyesülés miatti fegyveres konfliktus Oroszország és a NATO között annyira valószínű, hogy a West Point katonai akadémián még forgatókönyv is létezik róla. A képregényszerű történet szerint az egyesülés 2027-ben következik be, és háborút vált ki. A forgatókönyv címe Silent Ruin (Néma romok), és online megnézhető a http://cyber.army.mil/Portals/3/Documents/Threatcasting/Silent%20Ruin_high-res.pdf címen.