Célzóvizek színeváltozása

Utólag visszapörgetve az eseményeket, mellélőtt a poénjával Dárdai Pál, a Hertha BSC labdarúgócsapatának edzője, aki a Wolfsburg elleni bajnoki előtti sajtótájékoztatón egyebek között azt mondta: „Olyan célzóvizet fogunk inni, amely nem számít doppingnak. Beszélek az orvossal, hogy készítse el a kotyvalékot, így a hétvégén már minden rendben lesz.” Eredmény? Wolsburg – Hertha 2–0, Dárdaiéknak nem ment a célozás, sem pontot, sem gólt nem szereztek, folyamatosan csúsznak lefelé a Bundesliga tabelláján.

Dárdai Pál menesztése, majd visszahívása megér egy külön elemzést, de most maradjunk az általa viccesen említett, de diplomatikus óvatossággal tálalt „célzóvíz” kifejezésnél. A szó etimológiai eredetét vitatják, többfelé ágaztatják. Lényeg az, hogy a sportban is megvan neki a jól beágyazott helye, nemcsak a háborús csatamezőn vagy arisztokrata vadászatokon.

Idősebbek tudják, fiatalabbak is olvashattak róla, az 1960-as, ‘70-es években nem tiltották azt, hogy a céllövők a versenyek előtt megigyanak egy-egy kupica pálinkát, tömény italt. Az öttusázók is alkalmazták az effajta serkentőt a céllövés előtt, pláne, hogy akkoriban az öt sportág (vívás, úszás, lovaglás, céllövés, terepfutás) versenyei öt napot vettek igénybe. Nos, anyaországi élsportolók közül többen is elmondták, milyen nagy sikere volt akkoriban a magyar cseresznye-, barack- és körtepálinkának.

A sportlövészetben a célzóvíz azt jelenti, aki egy-két kupica töményt megivott rögtön a verseny előtt, sokkal pontosabban célzott, hiszen az ital a jó hatásának rövidebb-hosszabb időszakában nyugtatóan hatott, mérsékelte vagy teljesen kizárta a kézremegést, a céllövő buktatóját. Az emberi gyarlóság okozta a célzóvíz betiltását, történetesen az, hogy egy-két alkalommal némelyik sportoló spicces állapotban jelentkezett a lőállásban. Az első tiltások indoklása nem is az ajzószerre, hanem a balesetveszélyre, a tragédia megelőzésére vonatkozott!

Nyilván nemcsak céllövők, öttusázók használtak célzóvizet. Magyar futballedző mesélte, az 1970-es években Skóciában volt európai kupamérkőzésük. Néhány méterről látta, amint a szünetben a házigazdák játékosait egy-egy féldeci erős itallal igyekeztek feltüzelni a vezetők! Ámuldozott a magyar edző, aztán elmondták neki: itt ez a szokás!