Brexit: Johnson halasztást fog kérni, ha szombatig nem születik megállapodás

Stephen Barclay szerdán a londoni alsóház Brexit-ügyi bizottságának meghallgatásán vett részt. A bizottság elnöke, Hilary Benn - a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt képviselője - megkérdezte, hogy ha szombatig nincs olyan Brexit-megállapodás, amelyet a brit parlament is elfogadott, Johnson a nap végéig megírja-e a kilépés halasztását kezdeményező levelét az EU-nak, ahogy azt a törvény előírja.

Barclay kijelentette: a kormány tartja magát ehhez a törvényhez, "ahogy azt a miniszterelnök is többször leszögezte".

Hilary Benn volt a kezdeményezője annak a szeptemberben elfogadott - a kormányzó Konzervatív Párt számos, a frakcióból azóta kizárt képviselője által is megszavazott - törvénynek, amely szerint ha október 19-éig a brit parlament nem járul hozzá az új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Johnsonnak már aznap kezdeményeznie kell az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

A törvény még azt is előre meghatározza, hogy Johnsonnak milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását Donald Tusktól, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől.

A kilépés további - immár harmadik - halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.

Stephen Barclay az alsóházi Brexit-bizottság elnökének kérdésére válaszolva kijelentette azt is, hogy ha szombatig nem lesz elfogadott Brexit-megállapodás, Johnson eleget tesz azoknak a kötelezettségeinek is, amelyeket bíróság előtt vállalt.

A Brexit-ügyi miniszter ezzel arra a dokumentációra utalt, amelyet a brit kormány jogi képviselői a hónap elején terjesztettek be a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság elé.

E dokumentum szerint ha az előírt október 19-i határidőig nincs elfogadott Brexit-megállapodás és a brit parlament addig nem járul hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem, Boris Johnson legkésőbb a határidő napján elküldi a Brexit halasztását kezdeményező levelet az Európai Tanács elnökének.

A jogi dokumentum beterjesztésének előzményeként az Edinburghban ülésező Court of Session tanácsához jogászok és skót parlamenti képviselők olyan keresetet terjesztettek be, amely kimondatná a bírósággal, hogy elfogadott Brexit-megállapodás híján Johnsont jogi eszközökkel kényszeríteni lehet a kilépés halasztásának kezdeményezésére.

A skóciai bíróság a jövő hétre halasztotta a jogerős végzést a kereset ügyében.

A brit kormány e hónap elején új Brexit-megállapodási javaslatot terjesztett be az EU-nak, az előző miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben elért, a londoni alsóházban háromszor is elvetett kilépési megállapodás alternatívájaként.

E tervezetről napok óta folyamatosan zajlanak a tárgyalások Brüsszelben. Stephen Barclay Brexit-miniszter a szerdai londoni alsóházi meghallgatáson azt mondta: csak az előző 24 órában 11 uniós vezetővel tárgyalt, és tapasztalatai szerint általános a kívánalom az EU részéről a megállapodás elérésére.

Leo Varadkar ír miniszterelnök azonban szerdán egy dublini üzleti rendezvényen azt mondta, hogy továbbra is számos probléma vár megoldásra, mindenekelőtt abban a kérdésben, hogy a Nagy-Britannia és az ír sziget - vagyis Nagy-Britannia, az Ír Köztársaság és Észak-Írország - közötti áruforgalmat milyen módon lehet ellenőrizni a Brexit után.

Az egész Brexit-folyamat legégetőbb kérdése, hogy Észak-Írország milyen vámjogi viszonyrendszerben maradjon az EU-val, hiszen a 499 kilométeres ír-északír határ lesz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára a Brexit után.

A legnagyobb britpárti protestáns észak-írországi erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) - amelynek alsóházi támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van - folyamatosan hangoztatja, hogy semmiféle olyan megoldást nem hajlandó elfogadni, amely Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi viszonyrendszerben hagyná az EU-val.

(MTI)