„Nekünk a zenélés ajándék”

Országról országra hódítja meg Európát a Sepsiszentgyörgyről indult, jelenleg Budapesten is „tábort verő” Selfish Murphy nevű, székely beütésekkel tűzdelt ír-kelta zenét (Irish Speed Folk-ot) játszó csapat legénysége. Évről évre gyarapodik a turnék alatt kipipált országok, helyszínek, jelentős fesztiválok száma, és a csapat már jövő esztendő végére is számtalan meghívással büszkélkedhet. Martinka János basszusgitárossal, csapatvezetővel beszélgettünk.

– Legutóbb a Broad Jump albumról beszélgettünk részletesebben, a saját számokra fektetett energiákról. Azóta született új lemez?
– Már a megjelenésekor éreztük, tudtuk, hogy az említett album hiányos, így idén újrahangszereltük, és stúdióban újrarögzítettük a korongot. Hogy a rajongók, érdeklődők meglepetése még nagyobb legyen, egy 4 éve készült kislemezt is újrahangszereltünk, és ezekből a munkákból adtunk ki egy új Broad Jump: Reloaded című lemezt. Ez márciusban jelent meg. Hétéves a zenekar, ennyi idő alatt 5 lemezt adtunk ki.

– Mennyire fontos a lemezkiadás ebben a digitális korszakban?
– Nagyon fontos a külföldi rendezvényeken, fesztiválokon, pont úgy, mint a videoklip. Ez egyfajta névjegykártya, persze a stúdiós munkák mellé mindig kérik az élő koncertekről is a felvételeket, hiszen valójában ez utóbbiakon látszik, hogy mennyi energiát mozgatunk meg zenénkkel, milyen bulit csapunk.

– Európa-szerte turnézik a zenekar, jelenleg mik a kilátások?
– Jelenleg egy 9 országot érintő, 25 állomásos Európa-turnén vagyunk (kis kitérővel, hiszen hazaugrottunk Tusványoson zenélni). Az említett turné egy részét a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Hangfoglaló programja támogatta. Lassan két éve támogatnak, ami megtiszteltetés.

– A zenekari tagok elég gyakran cserélődtek egy időben. Jelenleg stabil a csapat?
– Egy éve állandó a csapat, bírjuk egymást (nevet). Nem elég csupán zenészként megfelelni, hiszen a sok utazás próbára tesz, emberként is helyt kell állni. Hat éve járjuk Európát a Selfish Murphyvel, elértük azt, hogy mostanra nagyon sokan megkeresnek. Sepsiszentgyörggyel ellentétben, Európában már van neve a zenekarnak (újra nevet). A 2019-es év is nagyon jól alakul: június-júliusra már nem is tudunk több koncertet vállalni, de februárra, szeptemberre is van jó pár meghívásunk.

– A zenekari tagok kimondottan a zenekaron belüli muzsikálásból élnek?
– Igen, ez lassan 4 éve igaz. Mindenkinek van valami kis dolga a Selfish Murphy mellett, de úgymond ez a fő állása, a második családja, hiszen tavaly például közel 5 hónapot tett ki csupán az utazásunk. Arra ügyelünk, hogy jól érezzük magunkat, bulizzunk: szerencsések vagyunk, hiszen kevésnek adatott meg, hogy az legyen a munkahelye, amit imád. Szerintem csak az a művész ég ki, aki nincs motiválva. Nekünk a zenélés egy ajándék, amit szórakozásként fogunk fel, és az sem mellékes, hogy mindig új élményekkel gazdagodunk.

– Mikor láthatjuk a környékünkön a csapatot?
– Keveset játszunk errefelé, hiszen más országokkal, a román vidékekkel ellentétben, itt ritkán jutunk a szervezők eszébe.