
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterrel készített interjúnkban egyebek mellett az észszerű hulladék- és erdőgazdálkodásról, medve-ügyről és a vadkárok kifizetéséről is beszélgettünk.
2021. január 19., 00:202021. január 19., 00:20
– Legtöbben mezőgazdasági szakemberként tartják számon, ehhez képest cégmenedzsmenten végzett, bankmenedzsmenten mesterizett, volt az Állami Vagyonügynökség vezérigazgatója, volt államtitkár a közlekedési, a turisztikai és a mezőgazdasági minisztériumban, volt a jégkorong-szövetség elnöke, most környezetvédelmi miniszter. Erre kérdezné a székely: mindenhez is ért?
– Soha nem mondtam, hogy mindenhez is értek, de azt gondolom, hogy tisztességesen helyt álltam az ön által felsorolt minisztériumi beosztásokban, és arra is büszke vagyok, hogy amíg a hokiszövetséget vezettem, addig kezdtek épülni a brassói, kolozsvári, kézdivásárhelyi jégpályák, újítottuk fel több másikat. A környezetvédelmi minisztérium tevékenységei közül nagyon jól ismerem az erdészet és a vadászat kérdését, mert alelnöke voltam az illetékes parlamenti szakbizottságnak, számos törvénymódosítást is terjesztettem be a témában. Amúgy a miniszternek nem kell mindenből a legjobb szakembernek lennie, jó csapatot kell szerveznie, és összehangolnia a tevékenységet. Azt gondolom, ehhez megvan a felkészültségem és a tapasztalatom.
– Bizalmatlanok ön iránt azért, mert magyar?
– Nem bizalmatlanok, ezt határozottan állíthatom. Akik előttem magyarként miniszterek voltak, jól dolgoztak, kemény munkával tekintélyt lehet kivívni.
– Mivel kezd hozzá? Gondolom, hogy van egy egész sereg olyan dolog, amit tovább kell vinni, ha tetszik, ha nem.
– Nagyon sok tekintetben „egyirányú utcában” vagyunk, nem lehet sem megfordulni, sem félreállni, és „malomkövekként” lógnak a nyakunkon azok a kötelezettségszegési eljárások, amiket különböző mulasztásokért már elindított Románia ellen az Európai Unió.
– Itt van mindjárt a háztartási gépek roncsprogramja. Az elődjének az volt az egyik utolsó intézkedése, hogy kirúgta a Környezetvédelmi Alap igazgatóját, mert a programot az indulás napján lefújta. Mi e körül az igazság, folytatódik egyáltalán?
– Nincs szó arról, hogy ne folytatódjék. Egyszerűen emberi mulasztás történt, nem volt jól előkészítve a projekt. Azóta az egészet új platformra helyeztük, és amint lesz költségvetés, gyakorlatilag változatlan feltételek mellett újraindítjuk a programot.
– Félig-meddig elindult a PET-palackok visszaváltása, azzal mi a helyzet?
– Készül a kormányhatározat, elkezdődött a rendszer felépítése, de az egy időigényes folyamat, hisz követni kell a palack útját a termelőtől a fogyasztóig, fel kell szerelni nagyon nagyszámú gépet, ki kell építeni köréje az egész logisztikát. A jelenlegi tervek szerint 2022. április 1-jén lehet majd az első palackot betenni a visszaváltó-automatába.
– A hulladékgazdálkodásra a gatyánk is rá fog menni, hiszen néhány megye kivételével nincs eurokonform rendszer. Itt milyen kilátások vannak?
– Nem lehet általánosítani, vannak megyék, ahol nagyon jól működik, Háromszéken például, de vannak más régiók, ahol még neki sem fogtak a rendszer kiépítésének. A legnagyobb gondok Bukarestben vannak, ahol még a tározó-építési tervek sincsenek meg, nemhogy működne is valami.
– Nem lesz népszerű a mostanában egyre többet emlegetett környezetvédelmi adó sem…
– Valóban nem, de az Európai Unió 24 országában van valamilyen adó, amely azokat bünteti, akik a levegőt, általában a környezetet szennyezik. Romániának el kell döntenie, hogy hová akar tartozni: azok közé, akik megpróbálják visszaszorítani a szennyezést, vagy azok közé, akik nem.
– Csak falopásról, famaffiáról hallunk mostanában, pedig Kálnoki Bedő Alberttől errefelé tudjuk, hogy miről szól az észszerű erdőgazdálkodás. Hogyan lehet valamiféle egyensúlyt találni?
– Remélhetően hónap végén indul a SUMAL-program, amely végigköveti a fa útját a kijegyzéstől a végső felhasználóig, és amely lehetővé tesz egy tervszerű erdőkitermelést. Az erdőtulajdonosnak jövedelme kell származzon az erdőből, ugyanakkor azonban biztosítania kell a fenntarthatóságot. Ez ügyben szakszerű kommunikációra van szükség, hisz a közvéleményt is meg kell változtatni.
– Örökzöld téma a medve-ügy, lassan nem lehet tudni, hogy az ember élete-e a fontosabb, vagy a medvéé. Milyen kiút van ebből?
– Már 2016-ban is nagy hibának tartottam az emberi beavatkozás teljes megtiltását. Van egy törvény, aminek én voltam az egyik kezdeményezője, ami arra kötelezi a minisztériumot, hogy ne csak intervenciós, hanem megelőző kvótát is kiadjon. Sajnos a szaktárca évek óta nem volt képes felmérni a medvepopulációt, ezzel kell kezdeni. Hosszú távon egy egyensúlyon alapuló, fenntartható medvepopuláció-szabályozást kell megteremteni.
– Mi lesz a sorsa a vadkárok kifizetésének, amely évek óta késik?
– Bele fogjuk foglalni a költségvetésbe nem csak a vadkárok, hanem azoknak a kompenzációknak a kifizetését is, amelyeket az erdőtulajdonosoknak kell kapniuk, ha területüket szigorúan védett zónának nyilvánítják, hisz ha az állam megtiltja a tulajdonosnak, hogy a saját területén különböző műveleteket végezzen, akkor azért méltányos kompenzációt kell fizetnie.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!