Ballada egy hullócsillagért

75 éves a szépséges hölgy, akiből időközben kettő lett. Bár az egyik sokkal fiatalabb, mind a kettő ragaszkodik, hogy ő ama híres-neves katonáék által alapított futball klub. Bíróság uram szerint a második ligás félamatőr gárda az igazi, a másik az FCSB nevet kell viselje, bár fénykorában az nyert 26 bajnokságot és egy Európai Bajnokcsapatok Kupáját.

Én ezt nem értem, önök sem, de nem baj. Lévén a hadsereg csapata, pofonegyszerűen intézhette a jó játékosok toborzását (akárcsak a milícia Dinamója): felcsillant egy tehetség Medgyesen vagy Aradon, behívó, feltették a kérdést, a hőségben kívánsz gyakorlatozni vagy focizni? Volt felülről jövő nyomás, Mikóból Micu lett, Szatmáriból Sătmăreanu, de Bölöni nevéről nem kopott le az ékezet, szóval akkor is, ott is, embere válogatta.

Míg a Dinamo kombinatív, fegyelmezett, németes stílusban játszott, a Steaua mindig a gyors, technikás játékosok gyűjtőpontja volt. Constantin, Pavlovici, Marcel Răducanu, Lăcătuș, Iordănescu, Hagi – újabban Coman, Octavian Popescu – sziporkázó cselekkel szórakoztatták a tomboló szurkolókat. A komoly, okos fejű Ion Alecsandrescu tábornok Európa csúcsára vitte fel a csapatot. Szerencsével, mert az is kellett. Az 1966-os sevillai döntőben simán kikaphattak volna a 120 perc alatt, ama híres-neves négy Duckadam-féle tizenegyes hárítás pedig négy kimondhatatlanul pocsék rúgás után történt.

És akkor jöve a piperai önjelölt messiás, Gigi Becali. Egy százalék ész, harminc pénz (sóvárság), harminc nagy száj, harminckilenc smekeria és az eredmény 0–10. Egy nevesincs dán csapatocska ellen, oda-vissza alapon. Mert Becali vezette be a román futballba a sztárklubelnök intézményét. Melyik országban van még az, hogy minden forduló után az elnökök (már, aki ide lealacsonyodik, de nincs hiány ezekből) ordítoznak egymással? A Real Madrid elnöke megfizeti a stadionban a páholyát, megszervezi a munkát és hagyja a szakikat dirigálni, a focistákat pedig önteni a gólokat. Dicséret Diószegi úrnak, példás civilizált magatartásáért.

Soha nem voltam Steaua drukker, de a sport tisztasága és szépsége nevében kívánok egy nagytakarítást a mégis nagynevű társaságnál. Bölöni azonban magyarként ne tegye ki magát az ottani várható mocskolódásoknak.