
Kézdivásárhelyen született 1975-ben, tanulmányait szülővárosában végezte, 1993-ban érettségizett a Bod Péter-középiskolában, majd 2005-ben a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem textilmérnöki szakán államvizsgázott.
2020. december 09., 00:252020. december 09., 00:25
– Milyen indíttatásból, megfontolásból vezetett az útja a közéletbe? Hogyan látja önmagát ebben az új szerepben, városi tanácsosként?
– Itt telt el a gyerekkorom, itt élek és dolgozom ebben a városban. Ha nem is mindig nyilvánosan, de különböző szervezetek munkájában eddig is részt vettem. A közösségért, a szülővárosomért való tenni akarás vezérelt abban, hogy tanácsosként az önkormányzat munkájában szerepet vállaljak. Úgy érzem, az újonnan alakult városi tanács lendületes csapat, amelynek mindegyik tagja teljes odaadással a város fejlődésén fog munkálkodni. Ennek részeként én is azon fogok dolgozni, hogy a közösség igényeit, kéréseit, ötleteit az önkormányzat elé vigyem, és olyan megoldásokat dolgozzunk ki, amelyek megvalósítása által minden lakos számára élhető város lehet Kézdivásárhely.
– Szakmai pályája során szerzett tapasztalatából mi az, amiről úgy véli, leginkább segítségére lehet az önkormányzatban végzett munkája során?
– Szakmai pályafutásom alatt mindig szükség volt a pontosságra, a kreatív gondolkodásra és a jó problémamegoldó képességre. Emellett fontos volt a csapatszellem, mivel mindig közösségben dolgoztam, ahol a siker több ember összehangolt munkájától függött. Az évek során kapcsolattartó szerepem volt a külföldi partnerekkel, ahol a kommunikáció volt fontos. Ezek a tapasztalatok és az Istenbe vetett hit remélem, segítségemre lesznek a tanácsosi munkámban.
– Hogyha ismertetnie kellene a céhes várost olyasvalakivel, aki nem tud semmit róla, hogyan jellemezné Kézdivásárhelyt?
– Úgy szoktam bemutatni, hogy „csonka Magyarországnak a délkeleti táján” van egy kedves kisváros, nagyszerű emberekkel. Egy kisváros jelentős történelmi múlttal, ahol szorgalmas és tenni akaró emberek élnek és dolgoznak, akik igyekeznek mindig a legjobbat kihozni az adott lehetőségekből.
– Amennyiben nem lenne semmiféle anyagi korlát, melyik az a három legsürgősebb változtatás, fejlesztés, amit végrehajtana?
– Korlátlan anyagi forrásokkal elsősorban olyan támogatottságot lehetne biztosítani a fiatal vállalkozóknak és a befektetőknek, amivel hosszú távon mernek majd tervezni Kézdivásárhelyen. Talpraesett fiataljaink vannak, akik bizonyítottak, hogy bárhol megállják a helyüket: nekik kell biztonságot nyújtanunk, hogy itthon merjenek vállalkozni, alkotni és jövőt tervezni. Egy másik fejlesztés a város arculatának megújítása lenne, hogy ezáltal vonzóvá tudjuk tenni a turizmus számára – értem ez alatt a főtér és az udvarterek felújítását. Korlátozódna az autós forgalom, megújulnának az épületek, sétateret lehetne kialakítani, az itt lévő éttermek és cukrászdák jobban érvényesülhetnének, egyszóval meg lehetne tölteni a teret élettel. Ide sorolnám a tömbháznegyedek egységes szigetelését, festését is, a város összképének javítása érdekében. Fejlesztésként beszélhetünk a zöld város koncepcióról, amelynek révén megújul a Molnár Józsiás park, átalakul az infrastruktúra, terelőút épül a város körül, a lakosok szívesen, biztonságban közlekedhetnek kerékpárral vagy más környezetkímélő járművel. Tudva azt, hogy Kézdivásárhely önkormányzata egy hosszú távú város fejlesztési stratégián dolgozik, amelyet az EU támogat, remélem, hogy mindezek belátható időn belül megvalósulnak.
– Kitűzött-e egy tényleges célt, amelyet el szeretne érni mandátuma során?
– Mivel a tanács tevékenysége csapatmunka, egyéni célt nem tűztem ki. Teljes odaadással azon dolgozok, hogy a helyi önkormányzatban meghozott döntéseink a legjobbak legyenek városunknak és az itt élő embereknek.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!