Az ökogazdálkodás a jövő

Elsőnek Ladó Hunor, Homoród menti kertészmérnök a biogazdálkodás fontosságáról, szerepéről beszélt, hangsúlyozva, hogy bolygónk már a jelen pillanatban is nagy bajban van: világviszonylatban a termőföldek 80%-a erősen szennyezett, európai viszonylatban pedig a talajpusztulás üteme csaknem húszszorosa a talajképződésnek. Egyes források szerint csupán már csak 59 évig számolhatunk azzal, hogy termőképes talajunk lesz, utána nem tudni, hol termeljük meg napi betevőnket. Hacsak át nem térünk a biogazdálkodásra, mely tiltja, vagy legalábbis korlátozza bizonyos növényvédő szerek használatát. Elrettentő példaként az előadó elmondta, hogy ő maga tapasztalta Skóciában, hogy hegyi forrásokból a magas nitrátszennyezés miatt már inni sem lehet, s ez csak egy vetülete a talajszennyezés miatt felmerült problémáknak, a java a különböző új betegségekkel kezdődik, hiszen a talajba került mérgek a szervezetünkben kötnek ki.

Mika Dezső udvarhelyszéki falugazdász ellenben úgy vélekedett, hogy szerencsére az ökogazdálkodás már felénk is egyre nagyobb teret hódít, nem véletlenül, hiszen az ökotermékekért sokkal több pénzt kaphat a gazda, tej esetében például 3 lejnél is többet literenként. Ezután a biogazdálkodásra való átállás szabályait részletezte, és azt is elmondta, Gyergyóremetén két év múlva indulna egy tejfeldolgozó, mely csakis biotermékekre szakosodna, ezért biotejet vásárolna fel a hagyományosan előállított tejnél jóval magasabb áron. „Aki beszállító akar lenni, annak nem késő áttérni a biogazdálkodásra, az átállási időszak ugyanis két év”– hangsúlyozta.

Bokor Gábor gazdasági szakíró, a falugazdász-hálózat tagja a fiatal gazdák megtelepedését célzó pályázati lehetőségeket boncolgatta előadásában. Legfontosabbként azt jegyezte meg, hogy pályázati kiírás legközelebb áprilisban várható, ám addig erre fel kellene készülni a fiatal, 41 éven aluli pályázóknak: „ha az elsők között nyújtják be kérelmüket, jó eséllyel nyerhetnek” – mondta, segítségét is felajánlva az érdeklődőknek.

Könczei Csaba mezőgazdasági igazgató kifejtette, a biotermékek iránti kereslet növekvőben van, majd a kistermelők mezőgazdasági szövetkezetekbe való tömörülésének fontosságáról beszélt. Mint mondta, Kovászna megyében jelenleg 18 szövetkezet működik, ami az egykori 62 termelőszövetkezethez viszonyítva nem kis szám, a jövőt viszont a mezőgazdászok további összefogása alakíthatja. Dél-tiroli szép példákat mutatott, ahol jól műkődnek a szövetkezetek, majd megjegyezte, az itteni gazdáknak is a dél-tiroli példa kellene a követendő legyen, bár elismerte, nehéz a szövetkezés, mert a székelyek úgy tartják, közös lónak túros a háta, meg aztán kezdeményező, a szövetkezet vezetését felvállaló embert sem könnyű találni – részletezte.