Az EU parancsára

Az ország útjait járva találkoztam egy elkeseredett emberrel: „most jöttem haza, mert kiutasítottak az Európai Unió minden tagországából”. Az történt ugyanis, hogy Belgiumban dolgozván szükségük volt húsra. Több társukkal nyulat neveltek, majd levágták. Ez okozta a vesztüket, mert egy ellenőrzésen követelték a nyulakat. Csak az elásott bőrüket, szőrüket tudták bemutatni. Ezért rögvest kiutasították őket. Most meg izgul, hogy Erdélybe is utánuk jönnek. Hát jöttek is, megnézni, miként tartják be az uniós rendeleteket!

Sosem értettem az EU különböző irodáinak hada által jó pénzért kiötölt és más nemzetiségű polgárokra ráerőszakolt és ezek életviteléhez nem passzoló rendeletek sorát. Miért nem kérdezik meg, mire is lenne szükségük a normális életvitelhez, addig is, amíg a drágább elektromos autók, gépkocsik használatát ajánlanák, szélerőművekről, napenergia-felhasználásáról, vízi erőművek indításáról álmodoznának!
Valamiképpen úgy érzem, Romániát, de a többi kelet-európai országot is kísérleti nyu­laknak tekintik. Mindenben, kivéve, hogy szinte nem is akarnak hallani a nemzetiségekről, ők a monolit népességet szeretik, ahol ugyanaz a népesség kéri a jogokat. Igaz, az utóbbi időkben éppen az emberi jogokról nem akarnak tudni. Az európai bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint minden „feleslegest” félre kell tolni. Még az idős emberek nyugdíját is felesleges pénzkiadásnak tartja. A polgárok oltását pedig kötelezőnek írná elő, oda sem figyelve az emberi jogokra.

Az 1923-ban egy osztrák gróf, Richard Coudenhove-Kalergi alapította páneurópai mozgalom a népek közötti egyenlőséget akarta, ám az eszme megvalósítása a második világégés utánra maradt. Előbb a gazdasági ellentéteket simították el, később a lemaradt egykori szocialista országokat akarták különböző, Brüsszelben kidolgozott programokkal megerősíteni, de mindez nem közös döntéssel történt, hanem a fejlett államok érdekeinek megfelelően. Kialakítottak egy hatalmas összegekbe kerülő bürokráciát, amelynek jogi kitalációival bizonyítani akarják, hogy dolgoznak. Ilyetén működése az egész unió számára kolonc, és mind több tagországnak az a véleménye, hogy sokáig cipelni nem lehet.