Az ellenzék ludas

Az Európai Bizottság pénteken közölte, kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen, mivel nem ültette át jogrendjébe az ártatlanság vélelméről és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016/343-as uniós irányelvet. Az üggyel kapcsolatos álláspontját Tudorel Toader igazságügyi miniszter Facebook-bejegyzésben tette közzé, írja az Agerpres.

Tudorel Toader bejegyzésében rámutat, az igazságügyi minisztérium 2017 júliusában véglegesítette az ártatlanság vélelméről szóló európai uniós irányelvnek a román jogrendbe történő átültetéséről szóló törvénytervezetet, és tavaly augusztusban a kormány jóvá is hagyta azt. Ezt követően az indítvány a szenátus elé került, amely 2017 decemberben elfogadta, majd továbbította a képviselőházhoz. Az alsóház úgy döntött, sürgősségi eljárással tárgyalja, egy különbizottság keretében. „A tervezet vitáját azonban leállították, az ellenzék megtámadta az alkotmánybíróságon a bizottság létrehozását. A bírságok elkerülése érdekében az uniós irányelvet át kell ültetni a hazai jogrendbe, mielőtt az Európai Bizottság az EU Bírósága elé viszi az ügyet” – teszi hozzá.

Az irányelvet a büntetőeljárásokban gyanúsított vagy vádlott természetes személyekre kell alkalmazni, attól a pillanattól kezdve, hogy bűncselekmény vagy feltételezett bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják őket, tehát már az előtt is, hogy valamely tagállam illetékes hatóságai – hivatalos értesítés útján vagy más módon – az érintett tudomására hozták, hogy ő gyanúsított vagy vádlott. Az irányelvet a büntetőeljárás minden szakaszában alkalmazni kell, azon határozat jogerőre emelkedéséig, amelyben véglegesen megállapítást nyer, hogy a gyanúsított vagy a vádlott elkövette-e a bűncselekményt vagy sem. Azokra a jogi lépésekre és jogorvoslati lehetőségekre, amelyek az adott határozat jogerőre emelkedését követően állnak rendelkezésre – ideértve az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásokat –, az irányelv hatálya nem terjed ki.

Az irányelv arra is rámutat, hogy „a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy a média tájékoztatásakor a hatóságok ne utaljanak a gyanúsítottra vagy a vádlottra bűnösként, egészen addig, amíg az említett személy bűnösségét jogszerűen meg nem állapították. Ez nem érinti azokat a vádhatósági cselekményeket – így például a vádemelést –, amelyek célja a gyanúsított vagy a vádlott bűnösségének bizonyítása, és nem érinti az olyan igazságügyi vagy más illetékes hatóság által meghozott eljárási természetű előzetes határozatokat sem, amelyek gyanún vagy terhelő bizonyítékokon alapulnak”.

A direktíva szerint „az illetékes hatóságoknak tartózkodniuk kell attól, hogy a gyanúsítottat vagy a vádlottat bűnösként mutassák a bíróságon vagy a nyilvánosság előtt fizikai kényszerítő intézkedések alkalmazása révén”. Az a kötelezettség, hogy a gyanúsítottakra vagy a vádlottakra nem lehet bűnösként utalni, nem akadályozhatja a hatóságokat abban, hogy a büntetőeljárással kapcsolatos információkat hozzanak nyilvánosságra, amennyiben ez a bűnügyi nyomozáshoz kapcsolódó okokból feltétlenül szükséges, illetve amennyiben ez a közérdeket szolgálja – áll még a dokumentumban.