Az egység hiánya

Nagyon felemásan ítélik meg az emberek, hogy Kulcsár-Terza József képviselő egymaga benyújtotta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-statútumát a parlamentbe. Afölött nincs vita, hogy be kellett nyújtani, de az, hogy egyetlen képviselő tette ezt meg, hiteltelenné és erőtlenné teheti a próbálkozást. Afelől viszont, hogy miért nem támogatták a kezdeményezést legalább a háromszéki képviselők, erősen megoszlanak a vélemények, és nyilvánvaló, hogy valaki erősen csúsztat.

Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke, aki az RMDSZ színeiben nyert parlamenti képviselői helyet, tavalyi sajtóértekezletein többször elmondta: ő azért ment a parlamentbe, hogy benyújtsa a statútumot, és „ha törik, ha szakad”, ezt megteszi. Aztán hosszú hónapokat halogatta, hogy megtegye, elmondása szerint azért, hogy támogatókat szerezzen. Nyilvánvaló ugyanis, és ezt Kulcsár-Terza is többször megerősítette, hogy „az lenne az igazi”, ha a teljes RMDSZ-frakció aláírásával nyújtanák be a tervezetet, hiszen ez erőt mutatna fel.
Kulcsár-Terza állítása szerint sokat fáradozott azon, hogy meggyőzze frakciótársait, írják alá a kezdeményezést, ám nem járt sikerrel, mi több, megpróbálták lebeszélni erről. Végül, egész az utolsó munkanapig halasztva a dolgot, úgy döntött, egyéni kezdeményezésként, egymaga iktatja a kezdeményezést. A többi háromszéki képviselő szerint azonban ez egész egyszerűen nem igaz. Egyrészt Kulcsár sohasem vetette fel frakcióülésen, hogy álljanak a statútum mellé, másrészt nem világos, hogy miért az SZNT változatát adta be, miután az MPP az RMDSZ-szel közösen kidolgozott egy saját változatot.

„Kulcsár nekem nem szólt”
Benkő Erika megkeresésünkre kijelentette: többször és egyértelműen a Kulcsár-Terza tudomására hozta, „nem lehet olyan helyzet”, hogy ő ne írja alá a statútum tervezetét, de az MPP elnöke tudatosan megkerülte őt. „Az én álláspontom e kérdésben egyezik a háromszéki RMDSZ álláspontjával: ahhoz, hogy ne seperjék le egyből, a statútumot alkotmánymódosítással és legalább kétszázezer aláírással egyetemben kellett volna benyújtani. Így közösségi akaratot és erőt tudtunk volna felmutatni” – állítja. – Rossz ötletnek tartom azt, hogy egy ember egyéni kezdeményezésként nyújtotta be, mert ennek az az üzenete, hogy az autonómia ügye mögött nincsen népakarat, nincsen erő, ezért nem is kell azt komolyan venni.”
Benkő úgy gondolja, az autonómia ügye nem egy emberé, hanem az egész közösségé. Ezért elengedhetetlenül fontos lett volna az, hogy legyen erről érdemi vita az RMDSZ parlamenti csoportjában, „de sajnos, ilyen nem volt”. Jómaga feladatának tekintette és tekinti a továbbiakban is azt, hogy az autonómia lényegi pontjairól egyeztessen a nem székelyföldi képviselőkkel, ugyanis nagyon fontosnak tartja az ő támogatásukat e tekintetben.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy Kulcsár képviselő nem szólt nekem arról, hogy beterjeszti a statútumot, és nem kérte, hogy támogassam aláírásommal, annak ellenére, hogy korábban határozottan és egyértelműen jeleztem neki, amennyiben mégis a beterjesztésre kerül, szeretném azt aláírásommal támogatni, mert becsületbeli ügynek tekintem, még akkor is, ha azt gondolom, hogy ezt alkotmánymódosítási csomagban kellene benyújtani” – szögezte le a képviselő.

Nem viszi előbb az autonómia ügyét
Márton Árpád azt mondja: valóban voltak fenntartásai az időponttal, hiszen mindent annak rendeltek alá, hogy a szenátuson is átvigyék a marosvásárhelyi teológiai gimnázium ügyét, ezzel együtt 2018 jó esztendőnek mutatkozott volna, hogy emlékeztessék a románokat a száz évvel ezelőtti ígéretekre. Az SZNT statútumának benyújtásával azonban nem ért egyet.
„Ez a tervezet ezer sebből vérzik, szóba sem került soha, hogy ezt benyújtsuk, mert az nem jó. Ezzel az MPP is egyetértett, és ezért dolgoztunk ki közösen egy új változatot. Amúgy frakcióülésen soha senki nem hozta ezt szóba, és személyesen sem mondta senki, hogy itt a kezdeményezés, írd alá” – mondja Márton Árpád, aki hozzáteszi: véleménye szerint ez az akció semmivel sem viszi előbb az autonómia ügyét.
Fejér László szenátor magát szintén autonómiapártinak tarja, és ő is úgy véli, alkotmánymódosítással kellett volna kezdeni, és az RMDSZ–MPP-statútumot kellett volna benyújtani. „Az RMDSZ csapatában úgy látjuk, ebben az ügyben akkor kell lépni, amikor valamit el lehet érni. Így, bár jogában állt megtenni, nem értettem Kulcsár-Terza József külön lépését. Úgy vélem, ha már az RMDSZ és az MPP egy közös statútum, valamint az ezt lehetővé tevő alkotmánymódosítási javaslatok kidolgozása mellett döntött, ezt meg kellett volna várni” – tette hozzá.