Az AUR szerint a holokauszt tanítása aláássa a romániai oktatás minőségét

A párt arra reagált, hogy az oktatásügyi minisztérium egy felsorolásában nem szerepelt a román, a történelem és az angol azon tantárgyak sorában, amelyekből országos tantárgyversenyt szerveznek.

"Ha az Oktatásügyi Minisztérium nem foglalkozik azzal, hogy a fiatal generációkat a román kultúra és szellemiség támpontjaihoz igazodva oktassák, akkor jobb, ha átnevezzük a lakosság globális piacra történő átnevelésének minisztériumává" - idézte a közlemény Claudiu Târziut, a párt társelnökét.

Az AUR arra figyelmeztetett, hogy az utóbbi években a román oktatás minőségének módszeres aláásása történik azzal, hogy tantárggyá próbálnak nyilvánítani egyes jelentéktelen témákat, vagy olyanokat, amelyek a létező tantárgyak keretében egyetlen leckében megtaníthatók. Példaként hozta fel állítására a szexuális nevelést és a holokauszt történetét.

A G4media.ro portál emlékeztetett rá, hogy a párt olyan jelöltet állított az államelnöki tisztségre, aki vállaltan szimpatizált a náci ideológiát Romániában az 1930-as, 1940-es években megjelenítő legionárius mozgalom vezetőivel, és a párt társelnöke is többször jelét adta a legionárius mozgalom iránti rokonszenvének.  

A parlament tavaly novemberben fogadta el azt a törvényt, amelynek értelmében 2023-tól kötelező tantárgy lesz a romániai iskolákban a zsidók és a holokauszt története. Az Elie Wiesel Intézet által decemberben közzétett romániai közvélemény-kutatás szerint a megkérdezetteknek csupán a 32 százaléka válaszolta, hogy Romániában is történt holokauszt, és közülük is csak 31 százalék tekinti Románia Hitler-barát kormányzóját, Ion Antonescu marsallt felelősnek ezért.

Az Elie Wiesel Intézet 280 ezer és 380 ezer közöttire becsüli az 1940 és 1944 között román fennhatóság alatt lévő területeken megölt zsidók számát. Ehhez hozzáadódik az Észak-Erdélyből deportált mintegy 135 ezer zsidó, akik többsége nem tért vissza a haláltáborokból.

Alexandru Muraru liberális képviselő törvényen kívül helyezné az AUR-t. A kormánynak az emlékezetpolitika előmozdításáért, valamint az antiszemitizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemért felelős különmegbízottja közölte: kiszélesítette az alakulat két társelnöke ellen benyújtott bűnvádi panaszt, most az illetékes szerveknek kell eldönteniük, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség tevékenysége veszélyt jelenthet-e az ország alkotmányos rendjére.

(MTI/Kolozsvári Rádió)