Átlátható rendszert szorgalmaz

Az adóhatóság nemrégiben kinevezett igazgatója a következő időszak prioritásai között említette a jelenleg csak papíron létező kockázatelemzési rendszer gyakorlatba ültetését, ennek érdekében külön igazgatóságot is létesítenek az adóhatóság keretében. Tervek szerint, miután minden céget besorolnak a négy kockázati csoport valamelyikébe, erről értesítik az adófizetőt, és egyeztetést kezdeményeznek. Mirela Călugăreanu szerint ezzel a módszerrel hatékonyan megelőzhetik és visszaszoríthatják az adócsalást.

Az adóeljárási törvénykönyvbe már idén januárban bevezették az adófizetők kockázat alapján történő besorolásának fogalmát, amely szerint alacsonytól a magas kockázatig négy csoportba sorolják az adófizetőket az adófizetési szokások és az adóbevallás alapján. A rendszert azért nem ültették még gyakorlatba, mert a pénzügyi hatóság január óta nem dolgozta ki ennek módszertanát.

Az ANAF új vezetője egy kockázatelemző igazgatóság létrehozásával mozdítaná ki a holtpontról a helyzetet, mivel úgy véli, ha megtörténik az adófizetők kockázati besorolása, az adóellenőrök pontosan fogják tudni, kihez kell menni ellenőrzésre. Az érintetteket első lépésben csak értesítik az adóelmaradásokról, majd egyeztetést kezdeményeznek, és amennyiben az érintett hajlandó törleszteni, arra is keresnek megoldást, hogy átütemezzék a tartozásokat, ha pedig nem érkezik pozitív visszajelzés az adófizető részéről, elkezdődnek az ellenőrzések, magyarázta Mirela Călugăreanu. Emlékeztetett, hogy ugyancsak januártól bevezették a pénzügyi közvetítés (mediere) fogalmát, így az az adófizető, aki él ennek lehetőségével, elkerülheti a kényszervégrehajtást.

Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő érdeklődésünkre elmondta: az adóhatóság évek óta végez már kockázatelemzést, viszont az újítás legnagyobb előnye, hogy ennek eredményét nyilvánosságra is hozzák. A vállalkozók tehát meg tudják nézni, milyen besorolásba kerültek. Ha pedig közepes vagy magas kockázati csoportba sorolják őket, azt is tudják, mit kell tenniük, hogy kikerüljenek ezekből a kategóriákból, és elkerüljék az adóellenőrzést. A rendszernek még nem jelent meg a módszertana, de várhatóan figyelembe veszik, hogy az adófizetőnek van-e tartozása az állam, illetve a partnerei felé.

Debreczeni ugyanakkor hangsúlyozta: a vállalkozók nem azért akarják elkerülni az ellenőrzést, hogy adót csaljanak, hiszen amúgy is fennakadnak különböző szűrőkön, hanem hogy időt és energiát spóroljanak, egy adóellenőrzés ugyanis hetekig tart. Hozzátette: már évek óta nem működik az, hogy az adóellenőr „megharagszik” egy vállalkozóra, és vizsgálatot kezdeményez nála, hiszen néhány éve csak azokhoz a cégekhez mennek ellenőrizni, ahol tudják, vagy sejtik, hogy gondok vannak.