Átélni a napi gondjaikat

A napi program része volt egy játékos foglalkozás, amelyben különböző feladatokat kellett megoldaniuk a két civil szervezet által felkarolt, foglalkoztatott fogyatékkal élőknek. A megoldandó játékos feladatok azt éreztették, milyen akadályokkal, nehézségekkel találkozik egy látássérült, esetleg siketnéma, így a résztvevők belebújhattak egy társuk „cipőjébe” – fogyatékosságába –, és átélhették, mivel kell szembesülnie annak nap mint nap. Mindemellett ezek a feladatok órákon át nagyon szórakoztatóak voltak a résztvevők számára, jó hangulatban telt el a délelőtt.

Délben a Com’ON program keretében létrehozott különleges padok egyikét adták át használóiknak a „Lelkes fiatalok”, illetve a nevükben Stekbauer Huba. Két ilyen alkalmatosság legyártására futotta a költségvetésből, ezek egyike az Írisz Ház udvarára, a másik az OSK stadionhoz került. Olyan padokról van szó, amelyek közepén kivágtak egy ülőhelyet, így egy kerekesszékes személy betolathat középre, és teljes mértékben részese lehet a társaságnak, beszélgetésnek, megszűnhet elkülönültsége, kirekesztettsége.
Ilyen apró dolgokon múlhat egy mozgáskorlátozott vagy fogyatékkal élő lelki komfortja, hangsúlyozták a nap folyamán többször is a rendezvénysorozat meghívottjai, résztvevői, akik tesznek is a változásért.

Nemcsak a szakmabeliek, a hivatásszerűen a fogyatékkal élőkkel foglalkozók, hanem a sepsiszentgyörgyi, illetve megyei önkormányzat képviselői is, akik nyitottságról és segítőkészségről tettek tanúságot azon beszélgetésen, amelyre Olcsvári Tünde, az Írisz Ház igazgatója és Pető Ágnes, a Máltai Szeretetszolgálat önkéntese, azaz a főszervezők hívták meg őket. Jakab Barna Istvánt, a megyei tanács alelnökét és Bodor Lorándot, a Sepsi Rekreatív Rt. igazgatóját személyes élményeik, tapasztalataik, érintettségük is érzékennyé tette a fogyatékkal élők nehézségei iránt. Bodor örvendetes tényként közölte, hogy a város több szabadidős létesítményében (Szabó Kati Sportcsarnok, Sepsi Aréna, városi sportcsarnok, strand) megoldott az akadálymentesítés, speciális illemhelyek is vannak a mozgáskorlátozottak számára, de van még teendő, például az uszodában a magas lépcsőn feljutást kell még megoldani egy kerekesszékes lifttel. Amennyiben további helyeken, intézményekben ütköznek nehézségekbe, jelezzék azt, segítsenek nekik, hogy segíthessenek – kérte Jakab Barna.

Ezen túl minden egyes embernek felelőssége van abban, hogy milyen elfogadó nemcsak a mozgáskorlátozottakkal, hanem az értelmi fogyatékosokkal szemben is – hangzott el a beszélgetésen. Az Írisz Ház munkatársainak köszönhetően egyre tágulnak körülöttük a sokáig bebetonozottnak bizonyuló korlátok, egyre több cégvezető nyitott arra, hogy fogyatékkal élőknek, értelmileg sérülteknek biztosítson munkát, keresetet, de még ennél is többet: méltóságot, önállóságot és közösséget.