Adnak, de felét visszaveszik

A közvitán levő költségvetés-tervezetből még nem tudni, mikor lesz pénz a városkasszában, de elméletben örömmel lehetne üdvözölni az abban az önkormányzatoknak előzetesen ígért 1,5 milliárd lejnyi kiegészítés helyett szereplő 2,6 milliárdos tételt. Csakhogy több furcsaságot is tartalmaz az elosztási módszer.

Elméletileg a kiegészítés az az összeg lenne, amit a kormány a 2019 áprilisában elfogadott költségvetésig magánál tartott a személyi jövedelemadó különbözetéből (kb. 1,2 milliárd lej), ez a pénz az önkormányzatok büdzséjének kiegyenlítésére szolgálna. A 2,6 milliárd láttán azt lehetne hinni, hogy talán még ezen felül is juttatna valamit a kormány, de ez annyira szép, hogy nem is igaz: ebből az összegből ugyanis mint­egy 55%-ot, másfél milliárdot a kincstár „tartalékol”, és az önkormányzatoknak eseti elbírálás alapján ítélik majd oda külön kormányhatározattal.

A számvevőszék már többször felrótta a kormánynak a pénzek nem átlátható elosztási rendszerét. Létezik ugyan egy elosztási útmutató, és abban néhány kritérium, mely alapján születnek majd ezek a döntések, de ez csak porhintés, ha nincs egy bizottság és egy megbízható pontozási rendszer – kritizálta a polgármester a rendszert.

A költségvetés-kiegyenlítéssel általában a kevés jövedelmű, falusi önkormányzatok segítségére szoktak sietni, de a tervezet szerint ezen a címen a kiegészítés fennmaradó 45%-ából 27-et Bukarest kap meg (kb.710 milliót lejt), s a hátralevő összeget (kb. 457 milliót) elosztják a 3300 közigazgatási egység között. Kovászna megye településeinek így 2000 és 31.000 lej közötti összegek jutnak.

A már említett „kiegyenlítés” címén az önkormányzatoknak juttatandó összegeknek is rafinált számítási rendszere van: kiszámolják a személyi jövedelemadó különbözetet – Szentgyörgy esetében ez 4 millió – megnézik, hogy a településeknél a félév zárásakor a működési költségeknél mennyi a többlet (ez 8 és fél millió a megyeszékhelyen), és az előbbi összegből levonják az utóbbi felét, így az eredmény negatív… Az egész nonszensz, hiszen minden felelősen gazdálkodó önkormányzat második félévi működési költségei legalább kétszer akkorák, mint a szóban forgó különbség – háborgott Antal.

A kormány csak ott hibázott, hogy nem vették figyelembe az önkormányzat egyedi és meg nem ismételhető bevételeit (mint pl. egy telek értékesítése).

– Ha ebben a formában elfogadják a tervezetet, matematikailag nem járunk rosszul, de az elv, amely alapján ezt a költségvetést megalkották, igazságtalan és felháborító, mert minden termelő várostól elveszik a pénzt, kivéve Bukarestet – összegzett a városvezető.