A zöld fény bűvöletében

Gyönyörű felvételekben és különleges történetekben lehetett része azoknak, akik részt vettek Szabó Tamás természetfotós múlt heti előadásán, amelyre a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban került sor. Az élménybeszámoló során szó esett sarki fényről, fjordokról, rénszarvasokról, de az egyik legészakibb norvég város és lakóinak hétköznapjaiba is betekintést nyerhettek a jelenlévők.

Gocz Tibor

2022. október 13., 00:132022. október 13., 00:13

A Szilágybagoson született fiatal fotográfus 2019-ben egy egész szezont töltött idegenvezetőként a sarkkörtől mintegy 400 kilométerrel északabbra fekvő Tromsø-ben. Az Észak Párizsaként is emlegetett város megannyi fjord, sziget, félsziget mentén fekszik. Központja a Tromsøja nevű szigeten található, de elővárosa a szárazföldre is kiterjed, amivel egy látványos híd és alagút köti össze. Norvégia nyolcadik legnagyobb városa több mindenről is híres, például itt található a világ legészakibb botanikus kertje, egyeteme, püspöksége és sörfőzdéje is. A legtöbben azonban mégsem ezekért utaznak idáig, hanem azért, hogy megfigyeljenek egy különleges természeti jelenséget, a sarki fényt.

Tamás elsődleges feladata is ez volt, megmutatni a világ minden részéről összesereglett turistáknak az ideiglenes fényjelenséget. Az Aurora Borealis akkor fordul elő, amikor a napkitörés áthatol a Föld mágneses mezején, és töltött részecskéket juttat a légkörünket alkotó atomokba és molekulákba. A színes fények valójában a részecskék és az atomok ütközése során jönnek létre. A misztikus jelenség leginkább november közepétől március elejéig figyelhető meg felhőtlen égbolt esetén. Az alkalmi idegenvezető azonban nemcsak a sarki fényre vadászott turistáival, hanem fjordtúrára is elkísérte őket, sőt, csapatuk volt az egyetlen Tromsø-ben, akik lékhalászatot is szerveztek a vendégeknek.

Az előadás végén Szabó Tamás arról is beszélt, hogy milyenek a hétköznapok egy olyan sarkvidéki településen, ahol hatvannégy napon keresztül nem bújik elő a nap. A helyiek a téli időszakban fejlámpákkal felszerelkezve előszeretettel síznek a sötét hegyoldalakon, a hűvös nyári szezonban a legbátrabbak még meg is mártóznak a 12 foknál nem melegebb tengervízben. Esténként a középkorúak is szívesen eljárnak bulizni, ha megszomjaznak, egy sörért akár tizenöt eurót is le kell pengetniük. Habár a különböző hivatalok ugyanolyan nehézkesen működnek, mint nálunk, az utak hó- és jégmentesítése példaértékűen működik. Azoknak az állampolgároknak pedig, akiknek a sarki tél folyamán elegük lesz az állandó fagyból és sötétségből, a norvég kormány rendkívül jutányos áron biztosít repülőjegyet Európa valamelyik napsütötte üdülőhelyére.

Fotó: Szabó Tamás