A viszkis rabló története

Túl kicsinek bizonyult szombaton a Művész Mozi ahhoz képest, hányan akarták megnézni a frissen műsorra tűzött filmet a viszkis rablóról. Az Antal Nimród által rendezett akciófilm egy 15-ös karikára érdemesített életutat vázol.

A vetítések utáni közönségtalálkozón a Székely Mikó Kollégium konferenciatermében Lázár-Prezsmer Endre kérdéseire válaszolva Ambrus Attila derűsen és humorral tálalta híres bankrablásaiból és eddigi életútjából leszűrt tapasztalatait. Legutóbb a legfelsőbb bíróságon hallgattak ennyien – mondta bevezetőként, majd sok érdekes sztorival hálálta meg a jelenlévők figyelmét.

Ittléte alatt a Szent Anna-tónál is megfordult, ahol szóvá tette a parkolójegyeket áruló férfinak, hogy eladott neki jegyet, holott nem volt hely a parkolóban. A moziban sem adják vissza a belépő árát, ha nem tetszik a film, érvelt az a maga módján, s mivel Ambrus szerint nem tisztességes olyan szolgáltatásért pénzt elvenni, ami nem történt meg, tromfként ő visszaadta volna a mozijegy árát annak, akinek nem tetszett a róla szóló film. De egyetlen kéz sem emelkedett a levegőbe, pedig legalább kétszázan voltak jelen!

A 30 bankrablás elkövetőjeként ismert Viszkis elmondta, életének legdurvább jeleneteit nem tartalmazza a 90 százalékban valós történéseken alapuló film, mert nem akarta nehéz gyermekkorával magyarázni bűnözői „karrierjét”. „Nekem az volt a szabály, hogy nincs szabály” – fogalmazta meg annak az időszaknak a lényegét. Úgy látja, az emberekre gyermekkorukban futószalagon aggatnak rá különféle értékeket, viselkedésformákat, rá viszont senki nem szerelt semmit, magyarázta, hiszen anyja másfél éves korában elhagyta, alkoholista apja sem törődött vele, a nagymama nevelte a haláláig, aztán mindenki és senki a különböző nevelő- és javítóintézetekben.

Ahogy az a filmből is kitűnik, végül a magyar-román határon fogták el, mert 7 percet csúszott kutyapisiltetés és egy pohár viszki miatt – ennyi idővel odaérkezése előtt kapta meg a határőrség a körözési parancsot. A börtönben érte apja halálhíre, aki azt jósolta neki, hogy a rácsok mögött fog megrohadni. Nem akarta, hogy ebben igaza legyen, ezért a változás mellett döntött – mondta.

Pedig nem volt könnyű! Másfél évig a Magda Marinkónak (hírhedt szerb sorozat- és bérgyilkos) nagy költségen, speciálisan kialakított zárkában tartották fogva, ami igencsak megviselte. De mégis a börtön jelentette számára a fordulópontot, sőt, a megváltást, mert „székely lévén nem hajlok, hanem török”– fogalmazott a Viszkis. Azaz magától nem hagyta volna abba a bankarablást („ebből nem lehet kiszállni”), tehát nagy valószínűséggel ma már nem élne. Arra mindig kínosan ügyelt, hogy embert ne öljön, de a szerencse is melléje szegődött, mert egy lepattanó golyó másképp is rendezhette volna a sorsát.

Hat éve szabadult, a barátok nyújtottak neki mentőövet, amikor 37 ezer forinttal kiengedték. Nem szabad cserbenhagyni senkit – üzeni Ambrus, aki azt példázza, minden mélységből föl lehet állni. Antal Nimród pörgős akciófilmjét 20 romániai városban vetítik.