A vadgazdálkodás jövője a tét

A sepsiszentgyörgyi bíróság ugyan még nem bólintott rá az egyesület létrejöttére, de várhatóan ez hamarosan megtörténik. A kezdeményezők – Benedek Barnán kívül Sárkány Árpád, a Dél-Hargita Vadászegyesület vezetője és a brassói dr. Alex Gridan, a Marin Grecea Erdészeti és Vadgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa – remélik, országszerte több hasonló szervezet is csatlakozik. Mint indokolták, ráuntak a „szalámitaktikára”, mellyel a minisztérium eddig „megvezette” őket.

– Szükség van erre, mert ma már nem egyetlen szervezetben tömörülnek a vadászok, már nincs a Vadászok és Sporthorgászok Országos Egyesületének egyeduralma a kommunikációban, mert nem is lehet. Ő is csak egy szervezet, egy bérlő. Sokan nem vagyunk csatlakozva hozzá, mert az a múlt, és nem követte a változásokat – magyarázta Benedek Barna, aki Tánczos Barna minisztertől vár el a vadgazdálkodóknak kedvező változásokat.

A múlt héten a környezetvédelmi kabinetben folytatott tárgyalásokon is szóvá tette a vonatkozó adminisztrációs inkoherenciát, az intézmények közti kommunikáció hiányosságait, a védett nagyvadak menedzsmentjének kifogásolható módját. A vaddisznókat megtizedelte a pestisjárvány, a vadászegyesületek ebből adódó kárait nem téríti meg a kormány, mint ahogy a medveveszély elhárítása miatt vagy az elpusztult medvék tetemeinek eltakarításakor végzett igen költséges beavatkozásaikat sem fizeti, holott törvényes kötelezettsége lenne. De „Tánczos Barna politikus és magas rangú köztisztviselő. A politikus azt követi, ami politikai tőkét hoz, a vadgazdálkodás létjogosultsága pedig épp az ellenkezője” – mondta Benedek. Ennek oka többek között az, hogy a zöld civilek lobbija a vadgazdálkodáshoz nem értő emberek fejét teleültette téves információkkal, de a gazdálkodók is a vadászokra haragszanak, ha a vadállatok a terményekben okoznak kárt, annak ellenére, hogy az előbbiek tevékenységét, mint már említettük, olykor a törvények, máskor a pénz hiánya korlátozza.

A miniszter hozzáállása pozitív volt, jóhiszeműségének jele, hogy már létezik a minisztériumnak egy szerződéstervezete a helyi közigazgatási egységekkel, amely előírja a vadászegyesületekre háruló feladatokhoz a megfelelő költségkeret hozzárendelését is.

Ennek ellenére az elmúlt harminc év tapasztalata alapján a vadgazdálkodók résen vannak, és úgy gondolják, hosszú távon lesz min dolgozni az általuk alapított érdekvédelemnek.