A turizmus gondjai

László Endre rámutatott, a vállalkozók fele is azt közvetítik, hogy a felszereltségben és szolgáltatásokban is a minőséget tartsák szem előtt. A népszerűsítésben is el kell dönteni, ki a célközönség és úgy részt venni a kiállításokon, hogy „mindenkinek leessen az álla”, ne hevenyészett standokkal rukkoljanak elő.

A jelenlegi energiaválságban viszont kérdéseket vet fel az is, hogy ha egy beruházást megvalósítanak, azt ki és milyen forrásból fogja működtetni, hívja fel a figyelmet Horváth Alpár egyetemi oktató, turizmuskutató, aki szerint az tapasztalható, hogy elsősorban az önkormányzati tulajdonban levő turisztikai létesítményeket a télire bezárják, mert drága lenne a működtetésük.

A kormány által elfogadott jogszabályokban a gyógyfürdők, a gyógyturizmus, és a síturizmus fejlesztése jelenik meg prioritásként. Constantin-Daniel Cadariu turisztikai miniszter szerint a közpénzeket csak oda fogják irányítani, ahol jól átgondolt, minőségi szolgáltatások nyújtására törekvő projektek léteznek. A minősített gyógyfürdők és gyógyüdülők esetében a finanszírozás a kezelőközpontok építésére, felújítására, korszerűsítésére, a természetes gyógyászati pontokhoz vezető gyalogutak, ösvények kiépítésére, felújítására, a gyógyászati eljárásokhoz szükséges berendezések, bútorok és gyógyászati felszerelések beszerzésére, valamint a gyógyászati tulajdonságokkal rendelkező természetes tavak turisztikai célú fejlesztésére irányul.

A természetes gyógytényezőkkel rendelkező, de üdülőhelyként nem minősített települések esetében első alkalommal különítenek el pénzt kezelőbázisok kiépítésére. A síturizmus fejlesztésére elkülönített alapokra sípályák és pályákat összekötő utak kialakítására és felújítására, sífelvonók építésére, világítás felszerelésére, hóágyúk, pályakarbantartó-gépek beszerzésére, adminisztratív épületek, elsősegély-nyújtási pontok létrehozására, parkolóhelyek kialakítására, szánkópályák, korcsolyapályák létrehozására lehet pályázni. Finanszírozást lehet kérni a sítelepek nyári kihasználására irányuló projektekre is.

Optimizmusra ad okot, hogy Romániában jelenleg nagyobb a turizmus súlya politikai szinten, mint korábban, mondta Horváth Alpár. A BBTE oktatója szerint a támogatási rendszereket a hatékonyság elve kell vezérelje, és konszenzusra kell jutni abban, hogy ki mit ért a minőségen, ami nem feltétlenül a luxust jelenti, hiszen kétcsillagos színvonalon is lehet kiváló minőséget nyújtani. A turizmuskutató szerint jobb lenne kevesebb, de ütőképes objektumokat finanszírozni, és figyelembe venni, hogy a középosztály alsó szintjét jobban érinti a válság, míg a felső középosztály fizetőképessége nem annyira érzékeny, hogy lemondjanak a belföldi üdülésekről.

Horváth Alpár szerint az energiaválság miatt kérdésessé vált a turisztikai létesítmények fenntarthatósága, ezért abban reménykedhetünk, hogy mire a most tervezett fejlesztések megvalósulnak, az energiaárak is mérséklődnek. A vállalkozásokat célzó támogatások esetében nagyobb a minőségre törekvés lehetősége, miközben az önkormányzati fejlesztések esetében a minőség rovására mehet, hogy a közbeszerzési törvény miatt nem mindig a legjobb referenciákkal rendelkező kivitelező kapja meg a munkálatot. Horváth Alpár szerint a vendégéjszakák számának növelése a cél, amiből nagyobb adóbevételt remélhet az állam, ezért attrakciókat kell teremteni és azokat fenntartani.

Fotó: Kristó-Gothárd Hunor